A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Pásti Judit: Kaba felszabadulás utáni mezőgazdaságának néhány kérdése (1944-1947)

újgazda részesült szántási kölcsönben, 1947 tavaszán 43 személy. A két kölcsön összege: 92 200 forint. Beruházási kölcsönt 62 újgazda kapott 22 000 forint ösz- szegben. A szántási kölcsön kamata évi 9%, a beruházási kölcsöné 5% volt. A vetőmagban részesültek 7 és 12 hónap visszafizetési feltételt kaptak.47 De nemcsak az újgazdák kaptak segítséget. 1947 májusában Kaba nagyközség a földmívelésügyi miniszter rendeletére 40 000 forint szántási hitelkeretet kapott, amelyet a község fel is használt. 1947 őszén ínséges búzavetőmagot osztottak széjjel. Zöldhitelre 63,50 q-t, államhitelre 58,85 q-t. Azonnali terménycsere ellenében 163,50 kg búzavetőmagot.48 49 1947. év meleg csapadék nélküli nyara nem kedvezett a kapások növekedésének. A kapásokra 50%-os aszálykárt állapítottak meg. Az 1947. évi őszi szántási-vetési munkálatoknál ismét hátráltató körülményként jelentkezett a vetőmaghiány. A község a kilátásba helyezett 5 vagon vetőmagból csak 3 vagonnal kapott. Helyzetükről így írtak: „A községben levő készletek figyelembe vételével ebben az új gazdasági évben sem lesz a községnek elegendő vetés területe, mert a vetőmagot behozni nem tudunk. Az eddigi vetések biztatóak, csapadék hiányában a mag csírázásnak nem tudott indulni. Amennyiben rövidesen nem kap kiadós esőt, hogy az elvetett mag csírázásnak indulhasson és még gyökeret is hajtson, úgy az őszi búzavetések megsemmisülésével kell számolni, más őszi vetés a községben említésre méltó nincsen.”40

Végzetül még egy szorító problémára hívnám fel a figyelmet, ti. a fokozódó munkanélküliségre. 1947 márciusában a kabaiak kérték az alispánt, biztosítson számukra munkaaalkalmat. Az iparos munkanélküliek száma 12 fő. A munka- nélküli mezőgazdasági munkások számát 1240 főre becsülték. Nehezek a téli hónapok, mikor nincs munkaalkalom, a tavaszi hónapokban pedig — március—április—május — a szűkös terménymennyiség csak növeli az ellátatlanok számát. 1947 őszén a község munkanélküliéinek a dunántúli vasútépítés teremtett munkaalkalmat, ahová 150 fő járt el. Ez csak részleges megoldást adott. A levezetést akadályozta Kaba erősen agrár jellege, s népgazdasági szinten sem igényli még ekkor az ipar a munkaerőt, melynek felfutása az évtized utolsó éveiben kezdődik. Az üzemi, gyári foglalkoztatást háziipari tanfolyamok szervezésével igyekeztek megoldani. Szinte évenként szerveztek tanfolyamokat, de meghonosítani nem sikerült. így volt szövő, gyékény, tengeri csuha fonó, fűzvessző, kosárfonó. A tanfolyamok meg nem honosodásában közrejátszott a nyersanyaghiány. Az 1947 októberében készített beszámoló a munkanélküliség levezetésének módját a földmunkában látta. Hiszen helyben is adódtak ilyen feladatok; a község belterületén az utcák, utak rendbehozatala, feltöltése, árkolása. Bíztak még a selyemhernyó-tenyésztés sikerében is. A földreform során a község 5 kát. holdat kapott, amely területen a selyemhernyó-tenyésztési felügyelőség állami epreskertet szándékozott létesíteni. Mindenesetre 1947 októberében szorgalmazták az előkészítő munkálatok megindítását, a gödrök kiásását, az eperfák elültetését, hogy minél hamarabb megindulhasson a selyemhernyó-tenyésztés.50

1944—1947-es évek Kaba mezőgazdasága számára nehézségekkel, megpróbáltatásokkal teli időszak volt. A szinte állandó vetőmaghiány, a mostoha időjárás azonban tenniakarásukat, kitartásukat nem akadályozta. Bár kevés igaerő volt a községben, de az újgazdák hite, kitartása mindvégig jellemző volt, s igaerő hiánya miatt mezőgazdasági terület megműveletlenül sohasem maradt.

47 Uo. 1748/1947. sz.

48 Uo. 1212/1947. sz. és 2546/1947. sz.

49 Uo. 1/1947. ein. sz.

50 Uo. 2230/1947. sz., 816/1947. sz. és 3050/1947.

126