A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Pásti Judit: Kaba felszabadulás utáni mezőgazdaságának néhány kérdése (1944-1947)

újgazda részesült szántási kölcsönben, 1947 tavaszán 43 személy. A két kölcsön összege: 92 200 forint. Beruházási kölcsönt 62 újgazda kapott 22 000 forint ösz- szegben. A szántási kölcsön kamata évi 9%, a beruházási kölcsöné 5% volt. A vetőmagban részesültek 7 és 12 hónap visszafizetési feltételt kaptak.47 De nemcsak az újgazdák kaptak segítséget. 1947 májusában Kaba nagyközség a földmívelésügyi miniszter rendeletére 40 000 forint szántási hitelkeretet kapott, amelyet a község fel is használt. 1947 őszén ínséges búzavetőmagot osztottak széjjel. Zöldhitelre 63,50 q-t, államhitelre 58,85 q-t. Azonnali terménycsere elle­nében 163,50 kg búzavetőmagot.48 49 1947. év meleg csapadék nélküli nyara nem kedvezett a kapások növekedésének. A kapásokra 50%-os aszálykárt állapítottak meg. Az 1947. évi őszi szántási-vetési munkálatoknál ismét hátráltató körül­ményként jelentkezett a vetőmaghiány. A község a kilátásba helyezett 5 vagon vetőmagból csak 3 vagonnal kapott. Helyzetükről így írtak: „A községben levő készletek figyelembe vételével ebben az új gazdasági évben sem lesz a község­nek elegendő vetés területe, mert a vetőmagot behozni nem tudunk. Az eddigi vetések biztatóak, csapadék hiányában a mag csírázásnak nem tudott indulni. Amennyiben rövidesen nem kap kiadós esőt, hogy az elvetett mag csírázásnak indulhasson és még gyökeret is hajtson, úgy az őszi búzavetések megsemmisü­lésével kell számolni, más őszi vetés a községben említésre méltó nincsen.”40 Végzetül még egy szorító problémára hívnám fel a figyelmet, ti. a fokozódó munkanélküliségre. 1947 márciusában a kabaiak kérték az alispánt, biztosítson számukra munkaaalkalmat. Az iparos munkanélküliek száma 12 fő. A munka- nélküli mezőgazdasági munkások számát 1240 főre becsülték. Nehezek a téli hó­napok, mikor nincs munkaalkalom, a tavaszi hónapokban pedig — március—áp­rilis—május — a szűkös terménymennyiség csak növeli az ellátatlanok számát. 1947 őszén a község munkanélküliéinek a dunántúli vasútépítés teremtett mun­kaalkalmat, ahová 150 fő járt el. Ez csak részleges megoldást adott. A levezetést akadályozta Kaba erősen agrár jellege, s népgazdasági szinten sem igényli még ekkor az ipar a munkaerőt, melynek felfutása az évtized utolsó éveiben kezdő­dik. Az üzemi, gyári foglalkoztatást háziipari tanfolyamok szervezésével igye­keztek megoldani. Szinte évenként szerveztek tanfolyamokat, de meghonosítani nem sikerült. így volt szövő, gyékény, tengeri csuha fonó, fűzvessző, kosárfonó. A tanfolyamok meg nem honosodásában közrejátszott a nyersanyaghiány. Az 1947 októberében készített beszámoló a munkanélküliség levezetésének módját a földmunkában látta. Hiszen helyben is adódtak ilyen feladatok; a község belte­rületén az utcák, utak rendbehozatala, feltöltése, árkolása. Bíztak még a selyem­hernyó-tenyésztés sikerében is. A földreform során a község 5 kát. holdat ka­pott, amely területen a selyemhernyó-tenyésztési felügyelőség állami epreskertet szándékozott létesíteni. Mindenesetre 1947 októberében szorgalmazták az előké­szítő munkálatok megindítását, a gödrök kiásását, az eperfák elültetését, hogy minél hamarabb megindulhasson a selyemhernyó-tenyésztés.50 1944—1947-es évek Kaba mezőgazdasága számára nehézségekkel, megpró­báltatásokkal teli időszak volt. A szinte állandó vetőmaghiány, a mostoha idő­járás azonban tenniakarásukat, kitartásukat nem akadályozta. Bár kevés iga­erő volt a községben, de az újgazdák hite, kitartása mindvégig jellemző volt, s igaerő hiánya miatt mezőgazdasági terület megműveletlenül sohasem maradt. 47 Uo. 1748/1947. sz. 48 Uo. 1212/1947. sz. és 2546/1947. sz. 49 Uo. 1/1947. ein. sz. 50 Uo. 2230/1947. sz., 816/1947. sz. és 3050/1947. 126

Next

/
Thumbnails
Contents