A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúböszörményben 1945-1962

Könyvtára, a Gazdák Egyesületének Könyvtára, az Iparos Könyvtár, a Ref. Gimn. Egyesületének Könyvtára, a Polgári Leányiskola Könyvtára, a Református Tantestület Könyvtára és a Rokkantegylet Könyvtára. Az egyesületek, klubok száma ekkor tizenkettő.

Az egyesület neve

vezetője

célja

tagjai

1. Mezőgazdasági Egyesület

Fazekas Gábor

mezőg.-i

42

2. Ipartestület

Kovács József

iparvédelem

576

3. Méhészegylet

Dobay Károly

méhészet

185

4. Ref. Legényegylet

Kőszegi

vallásos

5. 951. számú Bocskay

Frigyesné Dr. Sarkadi

nevelés

81

cserkészcsoport 6. Gör. Kát. Ifjúsági

Nagy János

cserkészet

44

Legényegylet

Rácz Péter

vallásos nevelés

77

7. HONSZ

Mezei Ferenc

hadirokkantvédelem

456

8. Katolikus Ifjak Egyesülete

Kiss József

vallásos nevelés

217

9. Magyar Kálvin Kör

Szabó Gyula

vallásos nevelés

213

10. Bércséplők és GéptulajdoDóka Mihály

cséplési ismeretnosok Egyesülete

térj.

50

11. MADISZ

Molnár René

dem. név.

70

12. Szoc. Dem. Sportklub

ismeretlen

sportolás

300

A Nemzeti Bizottság csak 1946 februárjában oszlatta fel a legreakciósabb- nak ítélt szervezeteket, többek között a nagy múltú Fazekas Gábor Kört és a Polgári Kaszinót. A helyi Nemzeti Bizottság 1946 február 11-én vizsgálta a Fazekas Gábor iparos olvasókör helyzetét. A hozzászólók többsége elítélte az olvasókört, reakciósnak, a polgármester terrorja alatt állónak, a vezetőséget munkásnyúzó uraknak titulálta, így a meghozott határozat nem javasolta a kör működését.

Ez azonban csak ideiglenes rendelkezés volt, hiszen a polgármester 1949 elején 29 szervezet vezetőjét rendelte magához a revíziók kapcsán, s ezek között szerepelt a Mezőgazdasági Egyesület, a Törekvés Dalkör, a Fazekas Gábor Iparos Olvasókör és még több vadásztársaság, sportegyesület vezetője is.5 A körök sorsához kapcsolódnak Taar Ferenc emlékező szavai is: „1950-ben még léteztek megyénkben olvasókörök, ezek a nagy hagyományú közösségi fórumok, olykor a múltban politikai fedőszervek. Ezek túlnyomó többségét nem állami akarat vagy előírás, hanem a nép belső szükséglete hozta létre és tartotta fenn. Néhány év alatt e köröket drasztikusan felszámolták. Miért? Valószínűleg azért, mert féltve őrzött önállóságuk — éppen, ami bennük a legértékesebb volt — ellenőrizhetetlennek tűnt, s mint ilyen csoportosulások eleve gyanúsakká váltak. S ha már kiestek az állami ellenőrzés szigorú szemsugarának hatóköréből, inkább ne legyenek.”6

5 HBmL. Hb. XXVIII. 96. 1945. január 5. A polgármester körlevele.

6 Taar Ferenc: Egy népművelő visszanéz. Gondolatok és emlékek a Hajdú-Bihar megyei iskolán kívüli népművelésről 1945—1956. 11. old. „.. .Munkát, szellemet, észt...” Az iskolán kívüli népművelés Hajdú-Bihar megyében 1944—1956. In: Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 17. szám. Debrecen, 1981. (Szerk.: Gazdag István) (A továbbiakban: HBmL. K. 17.)

93