A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúböszörményben 1945-1962

A kulturális és sportélet kibontakozása, intézmények szervezése

A kulturális és sportélet megindulását több tényező jelzi Hajdúböszörményben. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség 1945 júliusában jobb sportéletet kívánva, kéri a Nemzeti Bizottságot egységes sportegyesület (Hajdú- böszörményi Munkás Testedző Egyesület) megalakítására.7 A Nemzeti Bizottság a megszüntetett levente egyesület sportfelszerelését és a Széchenyi-kerti sportpálya használatát engedélyezte a MADISZ-nak.8 Az 1942-ben megalakult Hajdúböszörményi Iparosok Sport Egyesülete, amelynek 1947-ben közel 600 tagja volt, 1948-ban elhatározta beolvadását a Bocskay Sport Egyesületbe.9 A város képviselőtestülete 1946 januárjában a múzeum és a városi közművelődési könyvtár létrehozását és együttes elhelyezését rendelte el.10 11 „A múzeum anyaga két osztályra osztandó, ún. néprajzi és történelmi osztályra. Az első ölelje fel a város népe életének tárgyi és szellemi emlékeit, addig a történelmi a város történetének emlékeit gyűjtené össze az őskortól a jelenkorig. Kiterjeszkedve a hajdúsági hagyományokra és emlékekre is, mivel a múzeumi gyűjtés végső célja az legyen, hogy a múzeum idővel egy hajdúsági múzeummá fejlődjék ki.” A korábbi sajtóirodalom is hatott új lapok indítására: 1946. nov. 7-én a Nemzeti Bizottság szerkesztésében a „Hajdúböszörményi Hírek” c. hetilap,11 1949-től a „Hajdúböszörményi Néplap”, illetőleg 1960-tól a „Munkánkról” című stencilen sokszorosított újság jelent meg. Ebben az évben a parasztkollégium szervezésében gyapjúszövő és ezüstkalászos gazdatanfolyamot indítottak. Tartottak még népegészségőr, szabás-varrás, méhészeti és közismereti, iparművészeti, kézművességi szaktanfolyamokat. A Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége Politikai Bizottságának 1946 nyarán kiadott irányelvei a következőket is tartalmazza: „Nagy szerepet kell juttatni az iskolán kívüli népművelésnek. A munkát az önkormányzatok társadalmi úton, a szabadművelési tanácsok bevonásával végezzék el. Háziipari, mezőgazdasági, egészségügyi tanfolyamokat kell rendezni..., népkönyvtárakat, olvasóköröket alapítani, támogatni kell a munkásszínjátszó egyesületeket, dalárdákat.. ,”12 A KV irányelvei nem érték készületlenül a hajdúböszörményieket sem. A polgármester még a helyi Szabad Művelődési Társaság13 megalakítása (1946. jan. 6.) előtt Kovács Zsigmond tanítót Budapestre küldte, hogy tanulmányozza a művelődési társaság szervezetét és célkitűzéseit. A társaság létrehozásakor a helybeli egyházak, intézmények, politikai pártok képviselői, a tanári kar és tantesület tagjai, értelmiségiek voltak jelen. A hozzászólók közül többen (H. Fekete Péter polgári iskolai tanító, Zolnai Mihály igazgató tanító, dr. Sarkadi Nagy János gimnáziumi igazgató, dr. Kövér Sándor tisztiorvos javasolták, hogy komoly és színvonalas előadásokkal, felkészült előadókkal, érdeklődést keltő témákkal szabad csak ezt a tevékenységet végezni. Zolnai Mihály szerint a korábbi népművelési munka hibáit a kevés előadó, a megfelelő propaganda hiánya és az anyagi támogatás elégtelensége is okozta. A hozzászólók után az értekezlet kiemelte

7 HBmL. Hb. XVII. 3. 2. 1945. júl. 9.

8 HBmL. Hb. XVII. 3. 1. k. 1945. máj. 19-i gyűlés.

9 HBmL. Hb. X. 291. 1.

10 HBmL. Hb. XXII. 1. 3. k. 5—11914/1945/46. kgy.

11 HBmL. Hb. XVII. 3. 1. k. 1946. nov. 15.

12 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944—1948. Bp.s 1979. 251. old.

13 HBmL. Hb. XXIV. 505/a. 87/1946. sz. közli a megalakuláskor felvett jegyzőkönyvet.

94