A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Tanulmányok - Sz. Kürti Katalin: A Debreceni Első Takarékpénztár művészetpártolása 1896-1916 között

1935-ben — több társsal— a Szépművészeti Kiállítóhelyiségben (Mária Valéria utca) mutatta be spirituális jellegű portréit, tájképeit. Illusztrációkkal látott el mesekönyveket, tankönyveket. 1947-ben tagja lett a Képzőművészek Szabad- szervezetének.16

Mint már említettük, a huszadik és egyben utolsó ösztöndíjat Perczel Miklósnak ítélték oda 1918-ban. Perczel Miklós (Budapest, 1882) a pallagi Gazdasági Tanintézetben tanult, majd a Debreceni Első Takarékpénztár tisztviselője volt 1906—1917 között. Nem tudni pontosan, hol tanult, de a húszas években visszatért Debrecenbe és fényképész műtermet nyitott. Ő kezdeményezte a művészi fényképezés elterjesztését, az amatőr művészet fejlesztését.17

Utolsónak Somogyi Sándor ösztöndíjáról és művészetéről szólunk, mert ő kötődött talán legtartósabban a Debreceni Első Takarékpénztárhoz. Somogyi Sándor (Gyulaháza, 1881—Budapest, 1960), az iparművészeti iskolai tanulmányai után 1904-ben a francia szobrászat és művészet tanulmányozására kért tanulmányi ösztöndíjat. 1904—1907 között 600—600 korona segélyt kapott, amelynek összegéből 1904-ben Párizsba, a Julian Akadémiára ment. Lan- dowski és M. Verdet osztályán tanult, iskolai díjat is nyert. Látogatta Rodin műtermét, majd megfordult Olaszországban is. Hazatérve indult a debreceni Csokonai Kör által hirdetett Diószegi-—Fazekas-emlékmű pályázaton, s Med- gyessy Ferenc és Dávid Endre előtt meg is nyerte azt. Ez a munka végleg Debrecenhez kötötte, 1907-ben letelepedett. Részt vett a Műpártoló Egyesület tárlatain, a pályázatokon. Egymás után készítette díszkútjait és síremlékeit, köztük a legjelentősebbet, a Sesztina-síremléket. A tízes években épületdíszítő szobrászattal is foglalkozott.18

S ezzel el is érkeztünk a Debreceni Első Takarékpénztár új palotájának építéséhez és díszítéséhez. Mint ismeretes, a takarékpénztár 1868-ban vette meg a Czegléd (később Kossuth) utca és Piac (ma Vöröshadsereg útja) sarki Kovács János-féle házat.19 Ezt a század elején lebontották, s helyébe tervezte ifj. Rima- nóczky Kálmán az új, háromemeletes palotát. 1911-ben adták át rendeltetésének a takarékpénztárat és kaszinót, amelynek belső tereit Zsolnay fajanszok és Somogyi Sándor stukkói, szobrai díszítették, kívül ugyancsak Somogyi szobrai. A legpompásabb kiképzést a díszterem kapta.20 A tizenhat oszlopot Somogyi bronz női fejei díszítik. A művész a francia díszítőszobrászat tanulságait figyelembe véve készítette az oszlopfőket szecessziós modorban. A külső díszek — alkalmazkodva Rimanóczky eklektikus, szecessziós épületéhez — ugyancsak magyaros szecessziósak. Oszlopokat tartó atlasz figurákat, férfiaktokat és domborműveket látni a harmadik emelet magasságában. A domborművek témája és jellege kapcsolódik a cívis város pénzintézetének jellegéhez: népviseletbe öltözött arató leányt és egy iparoslegényt ábrázolnak.

Somogyi készítette a Piac utcai bejárat díszeit is: az Igazgatóság kérésére az intézmény részvényein is szereplő grafikáról másolta a két allegorikus, sarlót, illetve betétkönyvet tartó alakot.21

16 Katalógusok, cikkek a Szentiványi adattárban.

17 A „Debreczen” című lap hírei: 1926. október 24. (Perczel kiállítást rendezett) és 1927. január 13. (Amatőr fotóklubba jelentkezés) számaiban.

18 Somogyi Sándor életútját Sz. Kürti Katalin dolgozta fel Szabolcsi Szemle, 1981. XVI. évf. 3. sz- 49—53. old. és Múzeumi Kurír, 1982. 40. sz. (sajtó alatt).

19 Zoltai Lajos: A Debreceni Első Takarékpénztár. DKK 1912. 140—147. old.

20 A díszterem ma a Helyőrségi Művelődési Ház előadóterme. Az épületet, amely részben az ún. „tiszti klubnak” és az ifjúsági centrumnak ad helyet, 1981—82-ben újították fel.

21 A részvényt reprodukálta Szűts M.: i. m. 270. old.

88