A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Tanulmányok - Sz. Kürti Katalin: A Debreceni Első Takarékpénztár művészetpártolása 1896-1916 között

Horváth Gyuláról (Debrecen, 1886. május 4.) keveset tudunk, műveit nem ismerjük. 1907-ben benyújtott ösztöndíj-pályázatához akvarelleket és krétarajzokat csatolt, s az volt a terve, hogy a müncheni akadémián fejleszti tudását, a zsánerfestészet terén. 600 koronás segélyt kapott az 1907/08-as tanévre, bár müncheni felvételét nem tudta igazolni, „tekintettel rendkívüli szegénységére az ösztöndíj részére kifizettetett”.11 Jóval később egy-egy műve tűnt fel a Műcsarnok 1924-es, 1929-es, 1942-es tárlatain.11 12

Balogh Sándor 1910-ben kért és kapott három évre 300—300 korona ösztöndíjat. 1910-ben felvették a Képzőművészeti Főiskolára. További életéről, működéséről nem tudunk.

Haranghy Jenő (Debrecen, 1894. augusztus 1.). Haranghy György takarék- pénztári tisztviselő fia kiemelt támogatásban részesült. Református főgimnáziumbeli érettségije után, 1912-ben kért ösztöndíjat, s az 1912/13-as tanévre 600, az 1913/14-es és az 1914/15-ös évre 1200—1200 korona ösztöndíjat kapott. Ennek összegéből végezte el a budapesti Iparművészeti Főiskola grafikai szakát, majd a Mintarajz iskolában és Nagybányán tanult. 1915-től az Iparművészeti Iskola tanára lett, itt dolgozott 1944-ig. Egyik legsikeresebb és legelismertebb debreceni származású művész volt a két világháború között. Iparművészeti, alkalmazott grafikai tevékenysége többirányú volt: bélyegtervezéssel foglalkozott, albumokat adott ki, üvegablakokat tervezett (debreceni „Bunda étterem”), freskókat készített (dorogi bányászotthon, debreceni krematórium). Legismertebb munkája a Műcsarnok homlokzati timpanonja (1941). Bár Budapesten élt, állandó kapcsolatban állt szülővárosával. Részt vett a Műpártoló Egyesület csoporttárlatain, több egyéni kiállítása volt. Medgyessy Ferenccel, unokatestvérével gyakran járt a Déri Múzeumban, tanácsadóként. A múzeum ötven kisgrafikáját, szabad rajzait, festményeit, ablakterveit és albumait őrzi.13

Mint Haranghy Jenő, úgy Frankovszky Adrienne és Tüdős Klára is képzőművészeti tanulmányai folytatásához kért tanulmányi ösztöndíjat. Tüdős Klára (Debrecen, 1895—Budapest, 1980) az Iparművészeti Főiskola textil szakára jelentkezett 1912-ben, amelyet sikeresen el is végzett. A húszas-harmincas években ismert és elismert divattervező volt, több film készítésében is közreműködött.14

Frankovszky Adrienne (Baja, 1894—Budapest, 1953) — később Desseőné — 1911-ben kezdte meg tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán. Előbb a pénzügyminisztériumi alapból kért segélyt, majd már mint IV. éves iparművészeti iskolai hallgató fordult ösztöndíj kéréssel az Első Takarékpénztárhoz. 1915/16-ra 600 koronát kapott. Az összeg birtokában Zutt A. műtermébe, Bécsbe ment tanulni, s ott dolgozott pár évig. 1916-ban, amikor sikeresen elvégezte a főiskolát, Zutt apróbb ötvösmunkákkal bízta meg, emellett kosztümöket tervezett, grafikai munkákat vállalt. Debrecenben többször megfordult és kisgrafikákat készített Nagy József tanár, műgyűjtő részére.15

1920/21-ben textil szaktanító volt az iparművészeti iskolában. 1920-tól gyakran , vett részt a Műcsarnok kiállításain, majd bekapcsolódott a Magyar Akvarell és Pasztellfestők Egyesülete munkájába. 1925-ben gobelintervével vett részt az Iparművészeti Társulat kiállításán. 1934-ben a Frankel Szalonban,

11 Részlet a tanulmányi segélyben részesülők törzskönyvéből, 12. tétel

12 A Szentiványi adattár adatai.

13 Művészeti Lexikon (Budapest, 1965.) II. k. 346. old.

14 Szentiványi adattárból származó adat.

15 Nagy József: Debreceni könyvjegyek. DKK 1918. 62—65. old.

87