A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Tanulmányok - Pásti Judit: Konyár község gazdasági életének főbb kérdései a XIX. század második felében
A legelőelkülönítés után Konyáron a birtokok megoszlása így alakult:35 A herceg illetősége: Belsőségben szántóföldben legelőben (a közlegelőből) víztérben, víz borította területből nem terményező területből 198 négyszögöl 18 h 995 négyszögöl 1217 h 804 négyszögöl 55 h 380 négyszögöl 139 h 503 négyszögöl összesen: 1431 h 680 négyszögöl A lakosság tulajdonában levők: belső birtokban szántóföldből kaszálóból szőlőből cserébe a herceg tagjába esett szántóföldért közlegelőből adományozott földekben a legelőből a közlegelő pénzért megváltott vizes területekből legelőből és vizes, nem terményező tér. régi, nem terményező területből 264 h 95 négyszögöl 5198 h 814 négyszögöl 194 h 78 négyszögöl 138 h 92 négyszögöl 18 h 795 négyszögöl 57 h 300 négyszögöl 708 h 319 négyszögöl 1153 h 424 négyszögöl 182 h 1042 négyszögöl összesen: 9111 h 1075 négyszögöl A lakosság közlegelőből való illetményét úgy próbálták kiadni, hogy azok a „kényelmes használatot biztosítsák és a mezei földekhez kapcsolódjanak”.36 Az 1850-es években a nyomásos gazdálkodás meglétét tanúsítják a következő dűlőnevek: Kerekszik, Akasztóhalom, Folyás, Gyapáros, Korhány, Városrét, Angyalos.37 Ezen időszak szántóföldi termelvényei: búza, kétszeres, rozs, árpa, zab, tengeri, burgonya, paszuly, köles és a lencse.38 A fő termények a búza, a rozs, a kétszeres és a tengeri. A megtermelt mennyiség éppen elegendő ezen termékekből. Paszulyt, lencsét, borsót nemigen termesztettek. Árpát, burgonyát is csak néhányan, ugyanígy zabot, kölest. A tengeri és a káposzta termés helyben elfogy, a 600 boglyás széna éppen csak elegendő. „Általánosan nézve ezen terményekből semmi sem adatik el, sőt a népesség arányához képest pótolni kell.”39 Megtudhatjuk még azt is, hogy évente tiszta búzából 300 köböl, rozsból és kétszeresből 700, árpából 100, kölesből 30, tengeriből 800, szénából 600 boglya, paszulyból 10 köböl, káposztából 2500 fej termett.40 Arról panaszkodnak, hogy ez a mennyiség nem lesz elegendő a paszuly, köles, lencse kivételével, melyek a táplálkozásban nem alapvetőek, a többi terményből hiány fog mutatkozni.41 A szükségletek felmérésénél a vetőmagot is beleszámították. „A szükségletnél a vetni valóra is figyelem fordíttatott, az élelemre való pedig 35 Uo. az 1866. évi földkönyv adatai alapján. 36 Konyár község határának tervezeti földkönyve. 1865. Db., február 9. 37 HBmL. VI. 127/ss. 7. 38 HBmL. IV. B. 409/c—V—353—1854. évben a termelvényeket összeírták. 39 Uo. V—2047. Konyár, 1857. március 12. 40 Uo. 41 Uo. V—353. 66
