A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Tanulmányok - Pásti Judit: Konyár község gazdasági életének főbb kérdései a XIX. század második felében
struktúráját igazolják. Feltűnő az 594 főt számláló mezőgazdasági munkás, napszámos, szolga jelenléte. A határ szűk volta, számukra pusztán a falu határain belül nem biztosíthatott megélhetést. Szendrey István már 1770-ből hoz példát arra, hogy a derecskéi uradalomhoz tartozó falvak szegényebb rétegei számos esetben kényszerültek máshová, a falun kívül megélhetést keresni. A konyáriak napszámos munkával próbáltak pénzt keresni, s Biharpüspöki és Várad szőlőit keresték fel.18 Minden bizonnyal ez most is így volt. Találtunk adatot arra, hogy a falu napszámosainak Debrecen és Várad adott munkát.19 A napszámbéreket ebben az időben központilag szabályozták. S hogy miért szabályozták központilag? Elejét akarták venni a munkaerő elcsábításának. A napszámdíjak a következőképpen alakultak :20 tartás mellett nélkül egy kaszás 16 kr (krajcár; kiemelés 24 kr egy férfi kapás 12 kr tőlem — P. J.) 18 kr egy nő kapás 10 kr 16 kr férfi arató 8 kr 16 kr férfi kévekötő 16 kr 24 kr Férfi boglyarakó 12 kr 18 kr nő vagy gyermek gyűjtő 6 kr 10 kr szőlőkötő 6 kr 10 kr A nő- és gyermek napszámosok kevesebb fizetséget kaptak. A tartás melletti alkalmazáskor pedig jócskán fogtak le a napszámból. Rendkívül szigorú büntetést helyezett kilátásba, amennyiben nem tesznek eleget előírásainak. „Ezüst krajcárokba határoztatván meg úgy teszik közhírré, hogy a napszámot fogadó gazda bár mily ürügy alatt a meghatározott nap számtól többet ígérne 12 pforint tartozik fizetni a napszámos pedig ki többet merne kérni ha nemes 2 forint 24 krajcárig büntetendő, pénzbeli büntetés fele része a megye házi pénztára, másik fele része pedig a feladó részére lészen be hajtandó”...21 A nyári idénymunka napidíjai, melyek tehát 1850 július hónaptól érvényesek mind a munkaadók, mind a munkavállalók részére egy igen érdekes adatra hívja fel figyelmünket. Nevezetesen arra, hogy számolt az elszegényedett, kenyerét kétkezi munkával kereső nemes-napszámosokra is. Valószínűleg nemcsak egyedi esetekkel számolhatunk. A továbbiakban feladatunk a község gazdasági életének bemutatása. Az 1850-es évek vége gazdasági szempontból kiemelkedő állomása volt Konyáron az „úrbéri pátens” nyomán meginduló legelőelkülönítés. A parasztság kapitalista kori fejlődésének utat nyitó 1848. évi jobbágyfelszabadítási törvények, majd ezen törvényeket újraszabályozó említett 1853-ban kibocsátott „úrbéri 18 Szendrey A bihari hajdúk pere Db., 1958. 27. old. 19 HBmL. IV. B. 409/c—V—353. 20 Uo. V—3. Berettyóújfalu, 1850. július 9. A derecskéi, keresztesi és vámospércsi járásokra írta elő betartását. 21 Uo. 63
