A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Tanulmányok - Pásti Judit: Konyár község gazdasági életének főbb kérdései a XIX. század második felében
KONYÁR KÖZSÉG GAZDASÁGI ÉLETÉNEK FŐBB KÉRDÉSEI A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Pásti Judit Dolgozatunkban egy észak-bihari község, Konyár gazdálkodását szeretnénk bemutatni. Olyan község gazdasági életének vizsgálatára vállalkoztunk, amelynek helyzete sajátosan alakult a történelem folyamán a Tiszántúlon, a bihari síkság északi részén. Településünk éppen úgy kapcsolódik földrajzilag a Nyírséghez, a Sárréthez, Bihar kezdődő dombvonulatához, mint a közvetlen szomszédságában levő Hajdúsághoz. Területén akkoriban jelen volt a homok, a fekete föld, mint a szik, a nád és a láp. Fényes Elek így jellemezte községünket : „Róna határa részint szikes, de nagyobb részt kövér fekete földből áll, ,a számos kisebb tavak’ helyein sok székszót seper...”.1 Néhány évvel később készült munkájában a következőket írja: „Földjének ]/4 fekete homok, 14 szikes, 1 2/4 része fekete agyag s gazdag termékenységű. Sok és szép szarvas- marhát tenyészt. Folyóvize a Kék Kálló, s ezenkívül több szikes tavak vannak itt, mellyekből szikszó sepertetik... ”.2 Községünk szomszédos keletről Hosszúpályival és Esztárral, délről Hen- cidával és Gáborjánnal, nyugatról Szentpéterszeggel és Derecskével, északról Hajdúbagossal. Története a szomszéd községek közül rokon volt Gáborjáné- val és Bagoséval. Mindkét helységgel együtt az Eszterházy-féle uradalomhoz tartoztak. Konyárról tudjuk azt, hogy bihari hajdúváros volt. Azonban azt, hogy kiváltságlevelét mikor kapta meg, nem tudjuk.3 Annyi bizonyos, a bihari kis hajdútelepek privilégiumát szűkebbre szabták, mint a hét hajdúvárosét.4 Míg a 1 Fényes Elek: Magyar Országnak’ s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geográfiái tekintetben. Pesten, 1838. 102. old. 2 Uő: Magyarország geográfiái szótára I. k. Pesten, 1851. 246—247. old. 3 A hajdúkutatás szakavatott ismerői, Rácz István és Szendrey István munkáira hivatkozunk. Rácz István: A hajdúk a XVII. században. Bp., 1969. c. könyvében többek között Konyárt Bocskai fejedelemsége után keletkezett hajdútelepülésnek tekinti. 123. old. Kiváltságolásának pontos ideje ismeretlen. 123. old. Szendrey István: A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért. Db., 1958. című munkájában hivatkozik az Approbata Constitutiok 3. rész. LXXXVI. czim. 1. articulusára, ahol a hajdúszabadsággal felruházott települések között találjuk Konyárt is. Hajdúszabadságának eredetéről semmi közelebbit nem tudunk. 5—6. old. Uő: Tanulmányok a magyar nép történetéből. Db., 1979. c. munkájában, felveti azt, „nincs kizárva, hogy esetenként az egész község hajdúságáról volt szó, akár adománylevél nélkül is. Talán ez lehetett a helyzet például Kábán, Konyáron, Sárándon”. 64. old. Megemlítjük még Molnár Gyula: Konyár településtörténete és határhasználata (kézirat) Konyár, 1967. c. munkáját is. Molnár Gyula kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy Konyár az 1605. évi korponai végzéssel kapta meg a hajdúvárosokat megillető jogokat. 9. old. L. még: uő: Konyár története. Kézirat. Konyár, 1963. 33. old. 4 Rácz /.: i. m. 125—126. old. 59
