A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Levéltártörténet - Gazdag István: Fejezetek Bihar vármegye levéltárának feudális kori történetéhez
Komoly gondot jelentett az is, hogy a levéltártól a Jegyzői Hivatal de magán személyek által . .különféle perek .. .kivevődtek és ez ideig vissza nem adódtak.”21 A rend, az áttekinthetőség, a pontosabb nyilvántartás megkövetelte az öröklött restancia és a levéltárba folyamatosan beadott anyag rendezését.22 Bihar megyei sajátosságként tarthatjuk számon, hogy az alispán szervezésében a megye birtokosai pénzt ajánlottak fel a sorozatlan irományok külön munkaerővel való rendezésére.23 A reformkor a levéltárak meglehetősen szűk világában is változást eredményezett. Jakab Mihály levéltárnok arról számolt be a közgyűlésnek 1826- ban, hogy „... a Deák nyelv a Levéltárból is ki fog szorulni végképpen... ”, mivel a sorozatokat egymás után magyar nyelven vezeti. A közgyűlés végzésében a következőket olvashatjuk „Kedvesen vették a Megye Rendei Levéltárnok Úr által a Nemzeti Nyelvnek a megyei levéltár lajstromozására való alkalmaztatásáról s a közvélekedés teljesülésének megelőzésével kimutatott szorgalmatoskodását; s a Levéltár munkálkodásának magyar nyelven leendő folytatását ezennel el is határozzák”. A közgyűlés megállapította, hogy „.. .Levéltárnok Úr tizenegy esztendők leforgása alatt dicséretes munkálkodással teljesített szolgálatjával szerzett érdemeinél fogva...” méltóvá vált arra, hogy kinevezzék tábla bírának.24 A személynek szóló elismerés mellett a levéltár működési feltételeiben azonban semmi lényeges változás nem történt. Fontos adatként tartjuk számon korszakunk utolsó évéből, hogy a Baranya megyei főszolgabíró kérelmére „...az ellenségtől megszállott Baranya megye hivatalos iratai saját pecsétje alatt a megye levéltárába betétetni rendelkezett”.25 Bihar vármegye levéltárának 1849-ig terjedő korszakából — szűkös forrásaink következtében — a leglényegesebbeket emeltük ki. Célunk a történeti értékű iratokért folytatott küzdelem felvillantása, az iratpusztításokra való figyelemfelhívás, de nem utolsósorban az alkotó, szorgalmasan munkálkodó levéltárosok emléke előtti tisztelgés. 21 HBmL. IV. A. 1/a. 132. 22 „A levéltárnok... bemutatja a Beöthy János, Péchy Imre és Beöthy László alispánok, valamint Balátovics Alajos szolgabíró után maradt iratok elkészített lajstromát és azon irományok feljegyzését melyek az egri tömlőében meghalt Körmöndi János után maradtak... Domokos Jakab, Sántha László, Sztárók János, Hatvány István és Miskolczy Mihálytól is sok sorozatlan irományok vágynak...”. HBmL. IV. B. 410/a. 3. 23 „Levéltári hátra levő 6 évi sorozási munka segédek általi véghezvitelére a Megye birtokosainak ajánlásából Első Alispáni jelentés szerint nála 800 Ft van letéve, több helyről ajánlott summát azonban ez ideig be sem szedetvén végigvitelére Alső Alispán s. levéltárnokét megbízatna”. HBmL. IV. B. 410/a. 3. 24 HBmL. IV. A. 10. — 163/836. 25 A levéltárnokot utasították, hogy ha a béke bekövetkezésétől egy hónap alatt nem jelentkeznek a baranyaiak, tegyen jelentést. HBmL. IV. B. 410/a. 3. 197
