A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Források - Karsai Elek: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az angol és az amerikai levéltárak forrásainak tükrében

gyár alkotmányosságot ismételten megszegte a Szálasi-kormány, amely még mindig birtokolja a névleges ellenőrzést a németek megszállta Magyarország fölött. Az ténykérdés, hogy jelenleg nincs alkotmányos magyar kormány, csak két rivális csoport: az egyik Szálasi vezetése alatt, amelyet a németek tartanak hatalmukban; és a másik, Miklós tábornok, vagy inkább az Ideiglenes Nemzetgyűlés vezetése alatt, amelyet az oroszok támogatnak. A Szálasi-csoport arra tart igényt, hogy „magyar királyi”, tehát alkotmányos kormány, de nem az. A Miklós-féle csoport nem tart igényt arra, hogy „magyar királyi” kabinet, csak „ideiglenes kormány”, és az is. Következésképpen, a debreceni kormány, ha nem is alkotmányos, de legalább megállapodásszerű alapokon nyugszik. Minthogy a háborús szerencse neki kedvez, jobb az esélye, mint a németek uralta vetélytársának, hogy Magyarország alkotmányos kormányává váljék. Várható, hogy miután a Budapestet megszállva tartó német erőket kiűzik, a Mik- lós-kormány Debrecenből átköltözik a fővárosba és energiáit a törvényes és az alkotmányos folytonosság visszaállításának fogja szentelni. Miközben ezt teszi, a Horthy-csoport nyomdokait követné, amely hasonló alkotmányon kívüli körülmények között jött létre Szegeden, amikor Magyarország vereséget szenvedett az I. világháborúban, de gyorsan átalakította magát alkotmányos kormánnyá, miután a nagyhatalmak lehetővé tették, hogy bevonuljon Budapestre.

III. Az Ideiglenes Kormány programja

A december 24-én kiadott első nyilatkozatában8 a Miklós-kormány megadta programjának lényeges pontjait, amely a német szövetség hatályon kívül helyezésével, minden hátrányos megkülönböztető társadalomellenes és antiszemita törvény eltörlésével és az összes náci szervezet feloszlatásával kezdődik. Ezen intézkedéseknek azonnal hatályba kell lépni. A sorban a következők: fegyverszüneti egyezmény aláírása a Szovjetunióval és szövetségeseivel, jóvátétel fizetése a Szovjetuniónak, valamint a magyar katonai részvétel a Németország elleni háborúban. A nemzetközi kapcsolatok területén az Ideiglenes Kormány arra törekszik, hogy jószomszédi viszonyt és szoros együttműködést létesítsen az Egyesült Nemzetekkel, különösen az összes szomszédos demokratikus országgal. Ami a belső helyzetet illeti, elkötelezi magát, hogy az alábbi demokratikus reformokat bevezeti: szólásszabadság, a sajtó, gyülekezés és szervezkedés szabadsága, vallásszabadság, általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog; a földreform azonnali végrehajtása (amelyet az árulók, Volksbund- tagok és a német hadseregben szolgálatot teljesített személyek birtokában levő földek szétosztásával kell kezdeni, azok között, akik részt vesznek a Németország és a nyilaskeresztes bábok elleni fegyveres harcban); az életszínvonal emelése, a bérek növelése, a társadalombiztosítási intézmények autonómiájának visszaállítása, valamint a munkavédelmi törvények újbóli bevezetése és kibővítése; progresszív adózási rendszer bevezetése; új nemzeti fegyveres erő megszervezése a Németország elleni harcra. Az Ideiglenes Kormány a továbbiakban kijelenti, hogy a magántulajdont az ország gazdasági élete és társadalmi rendje alapjának tekinti és elkötelezi magát, hogy támogatja a kereskedelemben és az iparban a magán kezdeményezéseket.

E programnak, amelyet mérsékeltnek minősíthetünk, erős politikai jelentősége van. Először is mutatja a szovjet határpolitika fő céljának megvalósítását, nevezetesen azt, hogy baráti kormányok jöjjenek létre a „közép-zónában”,

159