A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Források - Karsai Elek: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az angol és az amerikai levéltárak forrásainak tükrében
amely elválasztja a Szovjetuniót a Reichtől. A Miklós-kormány beiktatásával az Égéitől a Balti-tengerig terjedő (térkép) mozaikon levő utolsó rést is betöltötték. Másodszor: a Szovjetunió most kapcsolatba léphet egy olyan magyar kormánnyal, amely folytatni fogja a fegyverszüneti tárgyalásokat a Szovjetunióval, ott, ahol azok az október 15—16-i német-nyilaskeresztes puccs miatt megszakadtak; további harci erőket nyer a Németország ellen viselt háborúban és jelentős kárpótlást kap a jóvátétel formájában. Végül, az a módszer, ahogyan a földreform végrehajtásra kerül, le fogja rombolni a Magyarországon élő illojális német kisebbség gazdasági alapjait, és meg fogja szilárdítani az Ideiglenes Kormány helyzetét, a német hadjárat veteránjainak adományozott földjutalmak révén. Mindkét intézkedés végső fokon a Szovjetunió hasznára fog válni, annak a Szovjetuniónak, amely most Németország legállhatatosabb szövetségese védelmezőjévé válik. IV. Az Ideiglenes Kormány vonzóereje Debrecen, ahol Magyarország új Ideiglenes Kormányának ideiglenes székhelye van, a német uralom elleni magyar függetlenség szunnyadó hagyományainak fellegvára. A magyar Alföld keleti sarkában fekszik és 1939-ben 122 517 lakosa volt. Hajdú megye, amelynek Debrecen a székhelye, majdnem kizárólag kálvinista település, és Debrecent úgy ismerik a magyarok, mint „a Kálvinista Rómát”. Itt, a debreceni Kálvinista Nagytemplomban fosztotta meg az 1849. április 14-i forradalmi Nemzetgyűlés a Habsburg-házat trónjától; Kossuth Lajost itt választották meg a független Magyarország „kormányzó-elnökének”. E hagyományoknak a magyar népre gyakorolt vonzerejét nem lehet lebecsülni. Azonban a történelmi múlt varázsánál még erősebb vonzóerejűnek kell lennie mind a németek, mind pedig az oroszok által megszállt Magyarországon annak a ráeszmélésnek, hogy az oroszok magyar földön hoztak létre kormányt és hogy ezt a kormányt, a németek által támogatott propagandával szemben, nem a félig-legendás Kun Béla és az ő „vérszomjas zsidó bérencei” tartják hatalmukban. Az új debreceni kormány olyan, amely számíthat a nép tiszteletére, amely nép hozzászokott elit kormányhoz, melynek megvan a nemesi és arisztokrata nevekből, a magas katonai rangokból, a polgári tekintélyből eredő varázsa. Ugyanakkor, a tömegek szemében szakítást jelent a múlttal szemben: első ízben a húszas évek eleje óta, alacsony származású emberek miniszteri tisztséget kaptak. Elvárható, természetesen, hogy az új kormány sok változtatáson fog keresztülmenni és hogy még jó néhányszor át fog alakulni, mielőtt felölti tartós alakját. Ha e változások megnövelik a baloldal jelenlegi kis képviseletét a kormányban, az Ideiglenes Kormány további népi támogatást nyer el. Míg a Debreceni Kormány vonzerejét Magyarországon belül jelenleg csak becsülni lehet, lehetségesnek kell mondani viszont, hogy Magyarországon kívül mindeddig az emigránsok és disszidens csoportok többségénél helyesléssel találkozott. Olyan nagy távolságra különálló magyar emigránsok mint Károlyi gróf Londonban, Ullein-Reviczky Antal disszidens követ Stockholmban, Vám- béry Rusztem professzor New Yorkban, Eckhardt Tibor Washingtonban —• nem is említve a magyar kommunista emigránsokat Moszkvában — már üdvözölték egy új németellenes magyar kormány létrejöttét, kinyilvánítván egyetértésüket. Az majd elválik, hogy a Debreceni Kormány milyen mértékben kap 160
