A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Források - Karsai Elek: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az angol és az amerikai levéltárak forrásainak tükrében

csatlakoztak a Kormányhoz és egy közülük itt maradt, hogy szorgalmazza állandó jelleggel a kapcsolat fenntartását.”12

Molotov állásfoglalása egyértelmű: azért lehet tárgyalni a Debrecenben megalakult kormánnyal, mert az abban résztvevők révén megvan a személyi és jogi folytonosság Horthy kormányzó moszkvai delegációja és az Ideiglenes Nemzeti Kormány között. Az, hogy közbeiktatódott az Ideiglenes Nemzet- gyűlés, az azt jelzi, hogy az átalakulást kezdeményező erők, Szegeden, Debrecenben és Moszkvában, egyaránt arra törekedtek, hogy minél szélesebb tömegtámogatást biztosítsanak az új, ideiglenes államhatalom számára.

A kiindulópont, a hatalom forrása azonban, úgy tűnik, az 1944 októberében Moszkvában folytatandó fegyverszüneti tárgyalásokra adott kormányzói megbízatás volt.13

Persze az is nyilvánvaló, hogy az adott tényleges helyzetet másképpen értelmezték Horthy tábornokai és diplomatái, akik még mindig őt tekintették az ország kormányzójának — némi alapot erre nyújthatott az Ideiglenes Nemzeti Kormány nyilatkozata, mely szerint „országunk kormányzóját, Horthy Miklóst elhurcolták a németek,”14 — és megint másként a kormányban helyet foglaló baloldali erők, akik a legfőbb hatalom terén változtatás nélkül nem óhajtottak visszatérni az 1944. október 15-ét megelőző állapotokhoz.

Végezetül szeretnők a figyelmet felhívni arra a két összegező jelentésre vagy pontosabban: tanulmányra, mely meglehetősen nagy terjedelemben foglalkozik az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejöttének körülményeivel, programjával, valamint tagjainak jellemzésével.15 Ha nem merítettek is minden ponton elsőrendű fontosságú forrásanyagból, az mindenesetre kitűnik mind az OSS, mind a C. A. Macartney professzor által összeállított anyagból, hogy a brit és az amerikai körök meglehetősen bizakodók voltak a magyarországi politikai fejleményekkel kapcsolatban.

*

Forrásközlésünk 26 számozott iratot tartalmaz, 1944. december 22-i keltezésű az első irat, az utolsó, a 26. irat dátuma 1945. március 27. Az irat dátumának az irat keletkezési időpontját tekintettük, függetlenül attól, mikor továbbították azt rendeltetési helyére.

A dátum alatt találja az olvasó a regesztát, mely a szokott elemeket —• kitől, kihez, miről — tartalmazza.

Az iratokat teljes terjedelemben, magyar nyelven közöljük, kivéve egyetlen iratot, Apor vatikáni követ angol és olasz nyelvű levelét — ez utóbbi esetben az amerikai irat formáját követtük: M. Taylor jelentésének mellékletében olasz szöveggel és angol fordításban közölte Apornak a római szovjet nagykövethez intézett levelét.

Az irat után található a jelzet — az irat külső formai leírása, az irat őrzési helye, majd az eredeti iraton található formai és tartalmi jegyzetek, továbbá a forrásközlő jegyzetei.

12 Lásd a forrásközlés 6. sz. iratát.

13 Az OSS elemzés — forrásközlésünk 8. sz. irata — foglalkozik a legalitás problémájával és arra a megállapításra jut, hogy „sem a kormány, sem a Nemzetgyűlés nem képviseli a magyar alkotmányos folytonosságot és mindkettő nyilván forradalmi jellegű”, de később leszögezi: „A debreceni kormány, ha nem is alkotmányos, de legalább megállapodásszerű alapokon nyugszik.”

14 Korom M.: i. m. 428. old.

15 Lásd e forrásközlés 8. és 16—1 sz. iratait.

10 Évkönyv IX.

145