A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Források - Béres András: Irodalomtörténeti források a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban
Kölcsey Sámuel testamentuma, amelyben testvéröccsét, Ferencet is megemlíti — Álmosd, 1796. szept. 4. Kölcsey Imre zálogos levele. Kölese, 1800. Gazdasági iratok, elszámolások, amelyek betekintést engednek a Kölcsey család életébe. Az álmosdi Kölcsey birtok összeírása. 1815. Kölcsey Boldizsár és Ádám iratai. Kölcsey Ferenc egyezséglevele 1820. Szerződés a tarpai Nyárason levő gyümölcsösről. Kölcsey Ádám és Bene- dekfalvy Luby Károly egyezséglevele 1819. Kölcsey Ferenc peres ügyei. Kölcsey János peres ügye. 1823. Kölcsey Mihály peres ügye 1835. Kölcsey’Ferenc beadványa Szatmár vármegye alispáni bíróságához. Kölcsey Mihály, Kölcsey Ferenc ellen indított pere vízimalom tárgyában. 1837. márc. 19. Költemény töredék, jegyzetek Kölcsey Ferenctől. A Kölcsey nemzetség eredete. A címszavakban felsorolt családi iratok közül kiemelkedő Kölcsey Ferenc levele, amelyet Szatmár vármegye igazgató főorvosához küldött a nyomorgó csekei lakosok érdekében.27 „Tekintetes igazgató Orvos Úr! Járásbeli Fő Szbíró T. Isaák Lajos Úr Csekét annyira elzáratni rendeli, hogy lakójinak a’ mezei munkák’ végrehajtására se lehessen kijárni. Minthogy e’ rendelés T. Uraságod’ javaslásából tétetni állíttatik: sietek a’ helység’ minden földes Urainak ’s lakójinak nevében a’ következőket előterjeszteni. Ezer kétszáz főből álló helységet a’ maga mezejétől elzárni, minekelőtte az élelemről minden részben szükséges rendelések megtétettek volna, nagy veszély nélkül nem lehet. Mert tudni kell, hogy ezen népség minden időben máshonnan hozni szokott élettel táplálja magát, ’s most a’ piaczoktol el lévén tiltva alig várja, hogy aratása megjőjön; ’s naponként látni embereket, kik kosarakban már hordják magoknak a’ száradni kezdő kalászt. Mi fog mán az ilyenekből lenni, ha mezejöktől elzáratnak? — De mi leszen magából a’ készülő aratásból is? ’S ha a’ nép a’ maga vetéseit felarathatni nem fogja: ki fogja őt, nem már most a’ bezárás alatt, hanem a’ kiszabadulás’ ideje után is táplálni, ’s vetni való maggal kikészíteni? Ezen pont azonban, mivel itt egész esztendőre szükséges élet úgy sem terem, nem a’ legfontosabb. Több figyelmet érdemel a’ szénatakarás, mellynek meggátoltatása ezen helységet, melly marhatartásából él főképpen egy pillanatban semmivé fogja tenni? ’S most annyival inkább, mivel a’ szüntelen tartó esőzések a’ Tiszát mindég magas állásban tartják, és ez már tegnap előtt a’ laposabb helyeket elöntötte; ’s vigyázat és sebes munka nélkül a határnak minden füvét árvíz alá, az az, tökéletesen haszonvehetetlenné teszi. Szükség gondolóra venni, hogy itt szokatlan mennyiségű ló, ökör, tehén, sertés és juh tartatik. A’ helység’ egy ménesén, két csordáján, ’s négy vagy öt sertés nyáján kívül öt földes úri gulya, számtalan sertés, ’s négy juh nyáj legel a’ mezőn, mellytöl a’ lakosok el fognak záratni. Mi leszen már most a’ rend ezekre nézve? Kizáratnak a’ nyájak és csordák pásztoraikkal együtt? Akkor a’ pásztorokat ki fogja élelemmel tartani; ’s a’ táplálást mellyet a’ lakos tehenéből és 27 HBmL. XIII. 24. Kölcsey Ferenc levele. Cseke, 1831. júl. 7. 137
