A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Források - Béres András: Irodalomtörténeti források a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban
A természeti szabadságban erdőkön, mezőkön vadállat, városon a törvény alatt rab. Tehát az ember ilyen szorulásba jön magával, hogy mihent ember akar lenni, meg kell magát kötözni. A tsupa természetnek tellyes szabadságában csak ollyan 6 is mint egyéb vad és így az ember vagy barom, vagy rab.” Kéziratában ugyan szerepelnek e sorok, de egyik jegyzetében arra utal, hogy művében e részt szerepeltetni nem kívánja. A megdorgált és szigorúan szemügy alatt tartott Bessenyei, akinek emlékét egykori kis házában emlékmúzeum őrzi Bakonszegen, jól tudta, hogy e művével különösen a hivatalos cenzúra részéről nagy elismerésre nem számíthat. Véleménye szerint valamennyi ember aki a földön írással okoskodott, azt vagy küszködésében cselekedte, vagy kenyerét kereste vele, vagy sorsát panaszolta, vagy vakított, hogy vezethessen, vagy a gonoszság ellen dolgozott, vagy valami maradandót kívánt volna alkotni, vagy társai előtt akarta magát megmutatni. Mennyire igaza van, s milyen őszintén mondja el véleményét. így hozta felszínre Bessenyei György kissé megporosodott, de szellemiségében mai napig friss eszméit, új gondolatokat magában hordozó művét, a Természet Világát egy eddig ismeretlen levéltári Hivatalos irat, amely érthetővé teszi számunkra, hogy miért kellett választania haladó szellemiségében a magányt, amelyben inkább csak sejtette, mint tudta, hogy Bihar vármegye hatósága hivatalosan szemügy alatt tartja.10 11 A Hajdú-Bihar megyei Levéltárban található Bessenyei György úrnak az Ország Uttyának el szorítása eránt adott Instatiájának Investigatio-járól való Relatio is.11 „Tekintetes Törvény Szék! Kénteleníttetem alázatos kéréssel jelenteni, hogy nállunk Puszta Kovátsiban az apró birtoku Földes Urak az Ország úttyát a’ kerék vágásig fel szántották, mellyhibájoknál fogva semmiféle lábas jószágot nyájjat útonn bé az itatóra, déllőre és ki a legelő mezőre botsátani nem akarnak, állítván hogy vetéseket az út felénn meg tapodja; e’ szerént mi Marhás Gazdák életünk módjától meg fosztatnánk, mivel a’ marhának nintsen szám- ja; azomban meg kellett parantsolnom a’ pásztoraimnak, hogy magokat az úton zálogolni ne hagyják, mert az utat el állani nem szabad. Ezek is mind öszve hatann lévénn, fejes botokkal a’ szomorú következéstől az az a’ sze- rentsétlen verekedéstől félek. Méltóztasson a’ Tekintetes Törvény Szék Szomszédunkban levő Szilágyi Szóiga Bíró Urunknak committalni, hogy az útnak meg nézésére jöjjön ki; tegye alkalmatossá, és az erőszakoskodástól kit kit tiltson el, külömben a’ veszély köztünk könnyen meg eshetik. A’ Tekéntetes Törvény Széknek alázatos Szolgája Bessenyei György.” Beöthy alispán rendeletére Budaházi Lajos v. szolgabíró tett intézkedést, mivel „az apróbb Kovátsi földesurak egy nehány hejütt a Földeket a kerék vágásig fel szántották, ’s az ott keresztül menő utasokat a kik valamit hajtanak zálogojják ’s büntetik, magoknak a Földes Uraknak az vetésen túl van az nyomások ’s itatóra azon kell mindenféle jószággal ’s az juhokkal haza járni azokat a’ kik hajtyák meg verik ’s kéri hogy itt a Ttes Ns Vármegye által illendő szélességű út rendeltessen”. Bessenyei György panaszát a Bakonszegi Bírák jelenlétében tartott vizsgálat jogosnak tartotta, mivel a „transzportális út” Budára a jelzett helyen 10 Vö. Vajthó László: Halhatatlan magyar irodalom. Bp. é. n. A kultúra világa. Magyar irodalom. Bp., 1965. 65—66. old. Gálos Rezső: Bessenyei György életrajza. Bp., 1951. 269—270. old. Pintér Jenő: A magyar irodalom története I. Bp., 1942. 447. és 449. old. 11 HBmL. IV. A. 1/b. 199. cs. 257. Fase. V. Anni 1803. (máj. 13., jún. 4.) 132
