A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Források - Béres András: Irodalomtörténeti források a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban

vezet, kötelesek 8 ölnyi szélességűre meghagyni. Az egyébként többeket érintő probléma sajátos néprajzi és jogi kérdéseket is felszínre hoz, amelyeknek értékelésére a későbbiekkel együtt ez alkalommal nem térünk ki.

A levéltári anyag egyébként több kiadatlan Bessenyei levelet is őriz, amelyekről Bőgel József írásából 1955-ben, még a levéltári feldolgozás időszakából értesülünk először.12 E leveleket és feljegyzéseket Ormós József nevű ügyvédjéhez írta, aki családi és egyéb, a gazdálkodással összefüggő dolgait aDistric- tualis Táblánál intézte Debrecenben. A levelek jó, kiegészítő adatokat nyújtanak részben Bessenyei György életéhez, a kor gazdasági-társadalmi és kulturális életének megértéséhez. Egy levelet teljes egészében közöl, a többi vonatkozó anyag publikálását, feldolgozás utáni közlését ígéri. Erre azonban eddig nem került sor, jóllehet sok ismeretlen új adat nem ismert eseményeket hoz tudomásunkra. A vaskos gyűjtemény tizenegy darabja a Bessenyei család, Mihály és Julianna, valamint Sándor, a kapitány, György ellen folytatott perére vonatkozik, de megismerhetjük ezekből a Bessenyei portán folyó építkezés költségeit, a Berettyóújfaluból szállított építési anyag költségeit, amelyeket nagyobbára Bessenyei György viselt.13

A 3000 Ft családi adósság miatt ellene indított perben a 14. számozott lapon írt replicaciójában érveit tizenhat pontban leírja, s jellemző, hogy elkallódott vagyonából legjobban a könyveit sajnálja, amelyeket kétszer is említ: „Bétsből 1783-ban lejővén, a Bibliothekámat le sem szállíthattam: Margaréti quartéllyán raktam le; Ns. Sopron vármegyében, mind el adta, az árát el költötte Levissimo calculo 200 arany, most azért sem adnám”.

Megbízottjának Debrecenbe küldött tájékoztatójában 16 pontban sorolja fel mindazt, amit bátyjának, Bessenyei Sándornak, a kapitánynak tett, s hogy mennyivel adósa az építkezések költségeiből, azon kívül etette, itatta, inasával, szolgájával együtt, majd így folytatja: „Mindezeket liquidállya az úr, és egy szó se maraggyon ki. Ne gondollya pedig az úr, hogy ezek ajándékok lettek volna, sőt a Bibliothekámat holtig sajnállani fogom, s ha most nállam vólna 300 aranyért sem adnám.”

Bessenyei Sándor kapitány ellen folytatott pere sok gondot okozott Bessenyei Györgynek.14 „Minekutánna a kapitány a Curia árát pereli, it tsendes lakást már nem engedhetek, ne hogy pacificus usussal magát a máséba corro- borállya. Egy ilyen scrupulus nélkül való constitutiójú actor, ki nem hadgya úgy az igazságot a mint az Isten, Természet és Hazánk törvénye meghatározta, hanem maga tsinállya önnön commoditását, veszedelmes vendég. Ez az igazság faragó, actor, ki előttem declarálta: hogy a pert huntzfutokért szerzették, mert ha minden ollyan igaz, s emberséges ember volna mint ő egy prókátor sem élhetne.”

Jól világítja meg a családi kapcsolatot a következő Bessenyei György által fogalmazott eddig ismeretlen levélrészlet:15 „könnyen ki telik az e féle oly nevetséges, és mord indulatú halandóiul mint Bessenyei kapitány, ki fundamen- tom nélkül lévő haszontalan perinek végét várni nem győzvén, töltött fegyverrel, karddal jött a házamra midőn ebédnél ültem, — bé jővén mint valamely elméjében háborodot dühös, sebjéből két tsüü töltőt mordályt rántot ki és az

12 Bőgel József: Kiadatlan Bessenyei-levelek. Alföld, 1955. 5. sz. 72—76 old. HBmL. IV. A. 1018/a.

61. Pusztakovácsiból keltezett levelek. 12 db.

13 HBmL. IV. A. 1018/a. 61.

14.HBmL. IV. A. 1018/a. 61. 12. sz.

15 Uo. 13. sz.

133