A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúböszörményben 1945-1962
gesen nagyobb perspektívát adott a népművelésnek, mint korábban volt. Szükséges és helyes volt a népművelési munka tartalmának megváltoztatása, de nem volt szükséges, sőt káros volt a műkedvelő művészeti tevékenység egyidejű visszaszorítása” — olvashatjuk30 Szőllősi Gyula az itt tárgyalt korszakról szóló visszaemlékezésében. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy a művelődésügynek ez a vonulata hogyan alakul Hajdúböszörményben a népművelési munka főbb területein a 60-as évek elejéig. Ismeretterjesztés Az előadások leggyakoribb témakörei a mezőgazdaság (logikusan következik a város agrárjellegéből), a természettudomány, a történelem és a politika. Az ötvenes évek elején ezeket az előadásokat többnyire kultúrcsoportok műsorával vagy filmvetítéssel is egybekötötték, ami jó propagandának bizonyult. Ilyenek voltak pl. 1954-ben az angol—magyar labdarúgó mérkőzés, Az ecseri lakodalmas, A helyes malacnevelés, A tbc gyógyítható, A Meteorológiai Intézet jelenti című filmek. A helyi tanácsok feladatai közé tartozott agitációs és propagandabizottságok megalakítása. Hajdúböszörményben 1955 májusában megalakulása után ez a bizottság már munkatervet dolgozott ki hangoshíradó működtetésére, a tsz-mozgalmat segítő kultúragitációs munkára. Az irányító szervek tevékenységében a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó kulturális feladatok mindig is központi szerepet kaptak. A városi tanács végrehajtó bizottsága ilyen szellemben utasította a népművelési csoportot a termelőszövetkezetben dolgozó, sőt az egyénileg gazdálkodó parasztokkal és a város fiatalságával foglalkozó politikai, szakmai és kulturális nevelésre.31 Szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítását is célul tűzték ki az ismeretterjesztő előadások tartása mellett. 1955-ben 67 előadáson 8870 fő vett részt. A legsikerültebbeket a Kossuth olvasókörben, a téglagyárban, a kisipari szövetkezetnél, a tanítóképzőben és a Bocskai olvasókörben rendezték. A termelőszövetkezetekben mezőgazdasági előadások, szaktanfolyamok, élenjáró termelőszövetkezeteket bemutató filmek voltak a legkedveltebbek. A munkahelyeken különösen kedvvel fogadták a „Böszörményi Hírek” című kéthetenként megjelenő röplapot. Az előadások főleg télre sűrűsödtek, hiszen a mezőgazdasággal foglalkozók ekkor értek rá leginkább. Ilyenkor a tanyavilágba is kijutottak a filmesek, az előadók. Az ellen- forradalom leverését követően a kezdeti útkeresés hatott az ismeretterjesztő munkára is. Kevés előadást tartottak (1957-ben pl. csak 31-et), a szervezés, az irányítás a népművelési csoport megszűnésével32 a kulturális munkában is komoly visszaesést jelentett. A konszolidálódás itt elsősorban mennyiségi mutatókkal mérhető. 1957 júliusától 1958 júliusáig az előadások száma már 120-ra, sőt 1957 októberétől 1959 júliusáig 200-ra emelkedett. Ebben már jelentős szerepet játszott a Hazafias Népfront városi elnökségének, az MSZBT-nek, a Nőtanácsnak, a Vöröskeresztnek, az olvasóköröknek a segítő szervezése. Fontosnak bizonyult, hogy 1959 szeptemberében Előadói Közösség alakult 36 fővel 30 Szőllősi Gyula: Negyedszázad a népművelési munkában. Alföld, 1970. 4. sz. 107. old. 31 HBmL. Hb. XXIII. 511. 6. 48/1956. sz. 32 HBmL. Hb. XXIII. 502/a. 12.1/1958. sz. 7* 99
