A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúböszörményben 1945-1962

a városban, amely a Városi Ismeretterjesztő Társulat Titkárságának megalakulásáig előadókat biztosított. A TIT-nek 1960 elején 30, majd rövidesen már 42 tagja volt. Három szakosztályt alakítottak (egészségügyi, mezőgazdasági, általános) és öt szakkört működtettek már a kezdeti periódusban. A munkában ez úgy jelentkezett, hogy 342 előadást tartottak 15 228 látogatóval,33 26 tanfolyamot indítottak (pl. ezüstkalászos, méhész, baromfitenyésztő...) 910 résztvevővel és 103 filmvetítést rendeztek, amelyeken mintegy 8500 ember jelent meg. A TIT munkájába egyre inkább bekapcsolódtak a pedagógusok és a munkásklub tagjai is. A termelőszövetkezeteknél „Nők Akadémiáját” szerveztek, amely 6—12 előadásból állt. Az ismeretterjesztő tevékenységbe az MSZBT a Szovjetunió bemutatásával (képes híradók, filmvetítések, képkiállítások, élménybeszámolók) kapcsolódott be. A Hazafias Népfront és a Vöröskereszt elsősorban egészségügyi előadásokat, tanfolyamokat szervezett. Az „Ifjúság Háza” létrehozása a fiatalok világnézeti nevelését segítette előadásokkal, filmszemináriumokkal; gyerekeknek pedig vasárnaponként mesedélelőttöt rendeztek.

A Kultúrotthon munkájáról

A művészeti csoportok tevékenysége, színházi előadások és egyéb műsoros estek, táncmulatságok szervezése, kiállítások rendezése jelentette a főbb munkaterületeket az intézménynek. A népművelési osztály kiállítások tartását írta elő már 1954-ben, s ehhez témákat is jelölt meg (pl. A hajdúság harcai, népi kerámiák, Káplár Miklós művei). A műsoros estek előadói a Csokonai Színház, az Állami Filmszínház és az Országos Műsoriroda művészei voltak (1955-ben 31 alkalommal szerepeltek Hajdúböszörményben). Az ötvenes évek zömében általában öt szakkört működtetett a kultúrotthon, ezek váltakozva színjátszó-, báb-, tánc-, zenei és kézimunkaszakkörök. Az intézményben 1954-ben34 55 műsoros estet rendeztek, melyeken összesen 23 576 fő vett részt. Hatvan alkalommal tartottak diafimvetítést és 26-szor ismeretterjesztő előadást, utóbbiakon több mint 2500 látogató jelent meg. Ehhez viszonyítva az 1960-as adatok már 78 műsoros estről, 342 ismeretterjesztő előadásról, 57 diafilmvetítésről, 42 művészeti csoportról (1954-ben csak öt volt) és kb. 32 000 látogatóról tájékoztatnak. E viszonyításban a változás a művészeti csoportok számának növekedésében, a jóval több ismeretterjesztő előadás tartásában és javuló látogatottságban nyilvánul meg. Már utaltunk az ellenforradalom hatására az ismeretterjesztő munka kapcsán. Az irányítás kezdeti zavarához tartozott az is, hogy nehezen sikerült kiépíteni a tömegkapcsolatot. A művelődési állandóbizottság nem dolgozott, az aktívahálózatot még nem sikerült kiépíteni kellően. Több munkahelyen kultúrfelelőst sem alkalmaztak. Javulni kezdett a kulturális tevékenység a népművelési felügyelő kinevezésével. A későbbiekben a kultúrotthon (1955- től Művelődési Ház a neve) épületének statikai állapota is gátolta a munka ki- szélesítését. A végrehajtó bizottság 1960-ban elhatározta, hogy „hat éven keresztül a községfejlesztési alapból megfelelő összeget tartalékolni kell az új Művelődési Otthon létesítése céljára”.35 A terv időszerű volt, hiszen a művészeti

33 HBmL. Hb. XXIII. 502/a. 10. 45/1961.

34 Hajdú-Bihar megye fontosabb statisztikai adatai. Db., 1955. Központi Statisztikai Hivatal H.-B. m.-i Igazgatósága. 216. old.

35 HBmL. Hb. XXIII. 502/a. 9. 14/1960. sz.

100