A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúböszörményben 1945-1962
dag kulturális hagyományokkal rendelkezett. Egyesületek, klubok, olvasókörök, dalárdák, zenekarok, amatőr színjátszó csoportok, az iskolák mind alapot és lehetőséget nyújtottak a művelődésre. Kiváló művészek, tudósok, pedagógusok közvetítették a szellemi örökséget. A képzőművészeti élet a felszabadulás után újabb fejlődésnek indult, elsőként a Pálnagy Zsigmond vezette köri mozgalommal 1947-től. Kiállítások, művészeti napok, majd az 1948-as kulturális hét jelezte a kezdést. „Egymást érték az emlék- és gyűjteményes kiállítások: 1952-ben és 1959-ben Király Jenőé, 1961-ben Pálnagy Zsigmondé, 1960-ban halála 25. évfordulóján Kápláré, majd 1965-ben ismét Kápláré és Kampleré. Maghy Zoltánnak szinte kétévenként rendezett kiállítást a városi tanács, vagy a Hajdúsági Múzeum a hatvanas években.”23 Az első állandó képkiállítást 1962-ben nyitották meg a Hajdúsági Múzeumban. Mintegy a képzőművészeti élet elismeréseként 1964-ben indult a nyári művésztelep (később már nemzetközivé vált), amelynek első vezetői voltak: Hajdú Endre, Szabó László, majd Zilahy György és Bíró Lajos. A húszas években szervezték a városi múzeumot. A történeti emlékek gyűjtésével, régészeti munkával, a képzőművészetben vállalt szerepével a város hagyományainak méltó őrzőjévé vált. Jelentős szerepe volt a szervezésben H. Fekete Péternek, aki még a felszabadulás után is hosszú ideig vezette az intézményt. A múzeum 1948-ban centenáriumi kiállítást rendezett, 1950-ben pedig Hajdúviden végeztek ásatást. Ez évben nyílt az első állandó kiállítás is és kapott az intézmény a tudományos munka fejlesztésére egy segédmuzeológust.24 Az anyagi és személyi fejlesztés elég nehezen jött csak össze és hosszú idő után kapta meg a támogatást a múzeum. A tanács megalakulását követő első évben, 1951-ben25 ismeretterjesztő előadást 60 helyen, s mintegy 9000 hallgató előtt tartottak Hajdúböszörményben. Az előadások előtt kultúrműsort vagy diafilmvetítést biztosítottak. Az előadások színvonaláról nincsenek adataink. A tömegoktatás fontos kérdése maradt az analfabetizmus felszámolása. A jelzett évben három tanfolyamon 37 ember tanult meg írni és olvasni. A tavaszi és őszi kultúrversenyre 20 csoport nevezett be, sok művészeti csoport rendelkezett kelléktárral is. Az állami operaház zsúfolt nézőtér előtt két előadást tartott Hajdúböszörményben. Érdekesség, hogy amíg a népkönyvtárnak 1951 szeptemberében 500 olvasója volt, addig az 1951. december 31-én összeállított jelentés 1100 olvasóról ad hírt. Kultúr agitáció, kultúrbrigádok A fiatalabbaknak ma már furcsának, s komikusnak tűnhet az úgynevezett kultúrbrigádok szervezése, működése. Utólag megállapíthatjuk, hogy a népművelők propagandistává degradálása hosszú távon nem használt a művelődési viszonyok fejlesztésének. Hogyan is dolgoztak a kultúrbrigádok? Idézzük a beszámolót. „A munkaterv szerint a tömegszervezetek és az úttörőkből összeállított csoportok központi irányítás mellett jártak el a beadását teljesítő vagy a munkában élenjáró dolgozó parasztokhoz. Munkánkat úgy igyekeztünk irányítani, hogy az eredményt követően már aznap este megjelentek a brigádok az illető élenjáró lakásán és azt a nép államával szembeni viselkedéséért a helyszí23 Kathy Imre—Sz. Kürti Katalin: Hajdúböszörmény építészete — képzőművészete. (Szerk.: Nyakas Miklós) Hajdúböszörmény, 1979. 71. old. 24 HBmL. Hb. XXIII. 502/a. 1. 67/1950. sz. 25 HBmL. Hb. XXIII. 502/a. 7. 20/1952. sz. 7 Évkönyv IX. 97
