A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúböszörményben 1945-1962

az ötvenes évek végétől képzőművészeti tárlatok), öntevékeny művészeti csoportok, körök központi helyévé, művelődési központtá vált a felszabadulás után. A kultúrotthon munkáját kezdetben a népművelődési felügyelő, 1952-től pedig igazgató irányította. A könyvtárak munkájával kapcsolatos az olvasóköri mozgalom eredményessége is. A megyei pártbizottság összefoglaló jelentést közölt az 1949. dec. 19.—1950. jan. 25. között tartott olvasókörökről.17 Hajdú- böszörményben az említett időszakban 308 foglalkozást tartottak, melyeken 3700 hallgató vett részt. Az olvasókörök témájaként leggyakrabban Sztálin életrajza, az ötéves terv, a termelőszövetkezeti csoportok helyzete, a Néplap és a Szabad Nép anyaga szerepelt. A jelentés megállapítja, hogy mennyiségileg jó, a minőség szempontjából azonban rossz az olvasókörök megszervezése. Hiányosságként említik, hogy a körök 80%-át járásbírósági és városházi tisztviselők tartják, viszont tszcs-tag egyet sem vezetett. Az előadók gyakran csak felolvassák az anyagot, ritkán fordul elő, ha netán meg is beszélik a hallottakat.

A tanácsok irányító munkája

A népművelési munka centralizálását jelentette, hogy 1950-ben megszervezték a tanácsokat. Itt a városi tanácsnál oktatási, népművelési és közegészség- ügyi osztályt alakítottak, melynek első vezetője Rácz Gyuláné volt. Az osztályhoz népművelési állandóbizottságot rendeltek, amelybe Tatár József, Lovas Márton, Szkupi Sándor, Mihály János, Tóth Imre, Delea Ferenc és Fekete Margit került.181951 februárjában19 újabb átszervezéssel Oktatási és népművelődési esor '>,t alakult. Főelőadója Rácz Gyuláné, előadója Tóth Béla lett. A taná- csok megszervezése s a művelődési intézmények hálózatának kiépítése után, a kulturális életet elsősorban e szervek irattáraiban visszamaradt dokumentumok alapján kísérheti figyelemmel a kutató. A tanácsi irányításból adódó, hogy az intézmények jelentései, beszámolói is a tanácsok iratanyagához kerültek. Hajdú- böszörményben az első ilyen jellegű beszámoló 1951 februárjában20 a következőkről tájékoztat :

A debreceni Állami Csokonai Színház négyszer szerepelt a közelmúltban e városban, méghozzá nagy közönségsikerrel. Á tanácsválasztás óta egy főleg pedagógusokból álló vonós zenekar alakult, s a már meglevő szakszervezeti zenekar21 továbbfejlesztésül kétezer forint támogatást kapott. (A szakszervezeti zenekar egyébként még a felszabadulás utáni napoktól folyamatosan működött. Az alig több mint öt év alatt 43 tagja távozott el más helységekbe. Ekkor — 1950-ben — a zenekar kivonuló létszáma 31 fő, a tanuló növendékeké pedig 16 fő volt. Általában a párt- és tömegszervezetek ünnepélyein, reprezentatív ünnepségeken és kulturális előadásokon lépnek fel.) A végrehajtó bizottsági beszámolók a kezdeti időszakban a tömegoktatás helyzetével, a művészeti munkával, az olvasómozgalommal, a színház és mozi helyzetével foglalkoztak. A felügyeleti szervek véleményezése alapján Hajdúböszörmény a kultúrmunka bázisának22 számított az ötvenes évek elején. Nem véletlen, hiszen a város gaz17 HBmL. K. 17. sz. 128. old.

18 HBmL. Hb. XXIII. 502/a. 1—125/1950. sz.

19 HBml. Hb. XXIII. 502/a. 1. 1951. febr. 1.

20 HBmL. Hb. XXIII. 503/a. 2. 5250—9/1951. sz.

21 HBmL. Hb. XXII. 1. 7. k. — 96—181—1/1950. kgy.

22 HBmL. K. 17. sz. 135. old.

96