A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúböszörményben a két világháború között

séget (...) nyújtani.” Április 5-én a Szocialista Párt népgyűlés tartását jelenti be,35 ahol a politikai helyzetet és a Tanácsköztársaság alkotmányát vitatják meg. A Tanácsköztársaság sok rendelkezésének végrehajtását sajnos még el sem kezdhették, de így is felvillant a szebb jövő lehetősége.

Az ellenforradalmi periódusban a város szellemi életét, közéletét a társadalom hivatalos szervei uralták.

A létrejövő egyesületek, körök többé-kevésbé jobboldali jelleggel bírtak. Ezek közül említettük már a Levente Egyesületet, a Polgári Lövész Egyesületet, a MOVE Hajdúböszörményi Torna Egyesületet, de még egy sor militarista és egyházi, ill. más szellemű csoportosulás is alakult (pl. Országos Frontharcos Szövetség Hajdúböszörményi Csoportja (1934); Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Nemzeti Szövetsége Hajdúböszörményi Fiókja (1929); Magyar Kálvin Szövetség Hajdúböszörményi Csoportja (1924); Református Keresztyén Ifjúsági Egylet (1925); Magyar Görögkatolikusok Hajdúböszörményi Csoportja (1929); Réti Római Katolikus Ifjúsági Legényegylet (1938); Országos Légoltalmi Liga Hajdúböszörményi Csoportja ... stb.).

A parasztság művelődési lehetőségeinek bázisai e korszakban szintén az olvasókörök maradtak, bár a legjelentősebbé váló Fazekas Gábor Ipari Olvasókört az iparosság tartotta fenn. A város kulturális ellátottságáról szóló 1926-os jelentés három könyvtárat említ (gimnáziumi, kaszinói és református tanítói könyvtárat); egy mozgókép színházat és tizenöt különféle kulturális egyesületet.36

Az olvasókörök közül a Nánási úti 1924-ben, a Fazekas Gábor Iparos Olvasókör 1924. január 23-án, a Bocskai utcai 1926. január 15-én, a Bem József úti 1930. december 7-én alakult.37 A mezőgazdasági jellegűek főleg a téh időszakban szerveztek felolvasásokat, előadásokat.

Jelentőségénél fogva érdemes bővebben szólni a Fazekas Gábor Iparos Olvasókör működéséről. Létrehozásától (1878) a felszabadulásig az iparosságot és közvetve szélesebb réteget is tömörítő vagy azoknak művelődési lehetőségeket nyújtó olvasókör jelentős és szerteágazó (dalárda, önképzőkör, sporttal foglalkozó) tevékenységet folytatott. Az iparosságnak ifjúsági olvasóköre alakult 1896-ban, majd századunk elején Fazekas Gábor alapítványa folytán az iparos olvasókör az ő nevét vette fel. Az 1932. január 24-én újólag megszerkesztett alapszabály (ekkor veszítette hatályát az 1929. júliusi) a következőket tartalmazza: „A kör célja: A hasznos tár- salkodás előmozdítása, az erkölcs nemesítése, a szakértelem fejlesztése, kultúrára, munkásságra és szorgalomra való buzdítás, szóval az iparos osztály művelődésének, illetve kultúrájának előmozdítása.”

A cél elérésére szolgáló eszközök: úgy a kultúra, mint a művelődés terén előforduló mozgalmak szemelőtt való tartása folytán: „Kultúrdélutá- nok kereteiben történő hasznos és szórakoztató előadások, könyvtár, folyóirat, hírlapok, ismeretterjesztő felolvasások, időnkénti értekezések, műkedvelő előadások, szóval az iparos osztályt közvetlenül érdeklő tárgyak felett, esetleg az iparos szakmába vágó dolgokra pályadíjak kitűzése stb.”38

35 Uo. 1919. április 5-i sz. 4. old.

36 HBmLK. 11. sz. 34. old.

37 Uo. 223. old.

38 HBmL. HB. V. B. 77/g. 1. 7. 11. 444. 1932/VIII-a.

83