A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúböszörményben a két világháború között

A működési területet részben szűkítette, hogy az olvasókör szolgálatait általában csak a tagok élvezhették. Az alapszabály megfogalmazása szerint szerencsejátékokat kizárólag csak szórakozás céljából űzhettek a helyiségekben, pl. dominót, sakkot, kuglit, biliárdot, kártyát. Ugyancsak az alapszabály utal arra, hogy a szerencsejátékokban nők részt nem vehetnek.

A kör keretén belül működő könyvtár munkájáról, 1935-ről idézhetjük: „Olvasásra kiadatott 51 könyvtári óra alatt 966 személynek 2133 kötet könyv. A könyvtár állománya a 20 kötet szaporulattal együtt 670 művet 760 kötetben foglal magában. Könyvet ajándékoztak: Bereczky Lajos 2 kötet, Jenei András 2 kötet, Farkas Sándor 2 kötet, Nagy Sándor 3 kötet, Kéky Lajos nyomdász 3 kötet könyvet.”39 40

Az olvasókör keretén belül alakult 1936. augusztus 31-én a „Csokonai Iparos önművelő Csoport”. A megalakulást 23 taggal mondták ki, s a színjátszó kör elnökéül Major Imrét választották meg.

„Az önművelő csoport célja az iparosság szellemi színvonalának az emelése, hazafias irányban, amelyet nyilvános szereplés útján kíván elérni.”''*0

A csoport létrehozásánál ott volt egyébként a munkásmozgalomban érdemeket szerző Elfenbein Bertalan is.41 Havonkénti nyilvános szereplést tervezett a színjátszó csoport, feltehető hogy ezért szólította fel a polgár- mester az Olvasókört játszási engedély beszerzésére 1936. októberében.42 A Fazekas Gábor Iparos Olvasókör költségvetésében a művelődéssel — szórakozással kapcsolatos tételek általában évenként és összegszerűen azonos szint körül mozogtak. Példaként megemlítjük az, 1936-os év zárszámadását. A bevétel ilyen vonatkozású rovatainál biliárdból 313,50 Pengő, kártyából 248,91, kugliból 23,65 és báli, bankett bevételből 877,69 Pengő szerepel. A kiadásnál könyvtárra 52,82 Pengőt, hírlapokra 181,63, bálra, bankettre 967,78 és a dalárdára 40 Pengőt fordítottak.43 Már a következő év tavaszán az olvasókör építő bizottsága színpad építéséről tárgyalt, amit néhány hónapon belül el is készítettek.44 45

A város polgármestere 1937. januárjában felkéri az Iparos Olvasókört, hogy a rendezendő „Hajdúhét” sikeréhez járuljanak hozzá, ahol pl. „Hajdúbokréta” ünnepség részeként szüreti mulatság, s kerületi dalosverseny lesz, amelyben a Törekvés Dalkörnek is részt kell venni. Itt említjük meg, hogy 1924-től megindult a Városi Múzeum hivatalos szervezése, amelynek első nyilvános szereplése éppen a Hajdúhéten volt. A polgármester (ekkor dr. Szálkay Antal) a „Hajdúhét” szervezésében, sikerében végzett jó munkáért köszönetét is mondott az olvasókörnek.43

A színjátszó csoport tevékenysége szintén fellendült, a megalakulás után alig egy évvel már a 23 alapító tagból 54 főre növekedett a létszám,

39 Uo. X. 77. 13/1936. sz.

40 Uo. 27/1936. sz.

41 Lásd bővebben: K. Nagy Imre: A hirdetés és a reklám nyelvén Elfenbein Bertalan agitációs módszere. In: Tanulmányok és források Hajdú-Bihar megye munkás- mozgalmának történetéhez. (Szerk.: Serflek István) Db. 1980. 207—220. old.

42 HBmL. Hb. X. 77. 37/1936. sz. (1936. október 29.)

43 Uo. 5/1937. (január 5.)

44 Uo. 1937. március 9-i feljegyzés.

45 Uo. 29/1937. sz.

84