A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúböszörményben a két világháború között

A korábbiakban már utaltunk arra, hogy az első világháború évei mennyire nehezítették az oktatást. Visszaesést tapasztalhatunk az iskolán kívüli művelődési tevékenységben is. Az egyleti, egyesületi munka csökkent, sokan életüket veszítették a frontokon. Akkor előtérbe inkább politikai-gazdasági kérdések és a létfenntartás gondjai kerültek.

A forradalom időszakának kronológiáját főként a felgyorsult politikai élet eseményei adják, de találunk adatokat a művelődési viszonyok jelzésére is.

Hajdúböszörményben segítséget nyújthat ehhez a „Hajdúböszörményi Népújság” korabeli híranyaga.

Azért választottuk ezt a lapot, mivel egyrészt a „Hajdúböszörmény és Vidéke” c. újságot a forradalmi korszakban be is tiltották, másrészt pedig mert a Tanácsköztársaság idején a proletár érdekek képviselője a Népújság volt. Népszerűségére jellemző, amit pl. az 1918. december 15-i számban olvashatunk: „A Népújság első számát, amely 2000 példányban jelent meg, valósággal elkapkodta a közönség, úgy hogy abból újabban kellett nyomtatnunk.”25

Az új korszak művelődési lehetőségeinek kibővülését a szabad idő megnövekedése önmagában jelzi: „Már megadatott a politikai jog, melyért a múltban szakadatlanul, mégis hiába küzdöttünk. Ma már ki van terjesztve az általános, egyenlő, közvetlen választói jog, mindenkire, férfiakra és nőkre egyaránt. A népkormány a munkásnép védelmére elfogadta a 8 órai munkaidőt”’26

Ugyancsak 1918. december 15-én a lap egy színtársulat működéséről tudósít, amely társulat „Telt házak előtt játszik”27 a szociáldemokrata párt nagytermében. E párt egyébként minden vasárnap délelőtt „oktató gyűlést” tartott az 1919. januári híradás szerint.28

Februárban egy szépírási tanfolyam29 nyitásáról olvashatunk, a márciusi események között több előadás híre is szerepel. Március 1-én, 2-án és április 21-én például a hajdúböszörményi cigányzenészek szakszervezete adott hangversenyt.

Március 9-én, 15-én és 16-án a vas- és fémmunkások szakcsoportja tartott műkedvelő előadást.30 Március 14-én a helybeli gazdálkodó ifjúsági egyesület adott műsoros estélyt,31 ahol énekkar is szerepelt.

Március 23-án a rokkantegyesület mutatott be egy népszínművet.32 Mivel a népkormány március 15-öt nemzeti ünneppé nyilvánította, e napra az összes szakszervezet ismerkedő társasvacsoráját tervezték.33

A Hajdúböszörményi Népújság „Ünnep és munka” című34 írása március 21-én adja tudtul: „Akarunk népjóléti intézményeket állítani, a népnek megfelelő oktatást, gazdasági és társadalmi oktatást, nagyobb művelt25 Hajdúböszörményi Népújság, 1918. dec. 15. sz. 3. old.

26 Uo. 1918. december 15. 2. sz.

27 Uo. 1918. december 15, 3. old.

28 Uo. az 1919. január 26-án megjelenő számból.

29 Uo. az 1919. február 21-i számból.

30 Uo. az 1919. március 9. és 16. sz., ill. az 1919. március 21-i sz. 5. old. Előadták pl. Csepregi Ferenc: Az ördög mátkája c. népszínművet.

31 Uo. az 1919. március 14-i számból 4. old.

32 Uo. 1919. február 28-i sz. 2. old. Színre került a Felhő Klára c. népszínmű.

33 Uo. 1919. február 28. sz. 2. old.

34 Uo. 1919. március 21-i 12. sz.

82