A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúböszörményben a két világháború között
Molnár István, Bertalan Imre, Bakóczi János, Csiha Antal, Porcsalmi Gyula, H. Fekete Péter, Köblös Samu és Zolnay Mihály tevékenységét. Zol- nayt más szempontból is kiemelhetjük, hiszen nagy szerepe volt analfabéta-tanfolyamok szervezésében, ismeretterjesztő előadások tartásában. Jellemző érdemeire, hogy amikor 1927-ben Zolnay Mihály igazgatótanító az általa rendezett 17 népművelési előadás költségeihez 200 pengő támogatást kér, azt a képviselőtestület „tekintettel Zolnay minden évben rendezett előadásaira” meg is szavazta.16 Hasonló, a kiadásokat átmenetileg fedező segélyek kiutalásáról gyakran olvashatunk Hajdúböszörmény polgármesteri és képviselőtestületi irataiban. Néhány példát említünk ezek közül. A városi képviselőtestület a református egyháztanács kérésére tanítói könyvtár fejlesztéséhez 1923. január 1-től évi 2000 korona támogatást biztosít.17 A református Bocskai főgimnázium igazgatója 1924-ben a „Budapesti Országos Diákdalversenyre” a gimnáziumi énekkar részvételéhez kér segélyt, amire a képviselőtestület 500 000 koronát utalt ki.18 A következő évben a MANSZ helyi csoportjának kérésére szövő- és kosárfonó tanfolyamhoz utalja ki a képviselőtestület az újvárosi utcai óvoda két termét, s tűzifát, világítást is biztosít.19 A népművelési szakosztálynak 1933-ban 300 pengőt adnak ismeretterjesztő előadásokra.20 Ugyancsak a népművelési szakosztály kap tűzifát a Rókahát tanyai elemi iskolában tartandó analfabéta tanfolyamhoz, a központi leányiskolában sorra kerülő női kézimunka-, valamint egészségügyi tanfolyamhoz.21 Dr. Csorba Antal a MOVE HTE elnöke a birkózó szakosztály téli edzéseihez kért és kapott tűzifát.22 Zolnay Mihály, aki iskolánkívüli népművelési ügyvezető elnök is volt, 1940-ben szintén tűzifa kiutalását kérte a Kálvin téri iskolában, a Központi leányiskolában, a vénkerti és középkerti iskolákban tartandó tanfolyamokhoz.23 24 Említettük, hogy Zolnaynak nagy szerepe volt analfabéta-tanfolyamok szervezésében. Hajdú Vármegye Iskolánkívüli Népművelési Bizottságának a működéséről szóló beszámolók pl. az 1923—24-es évből kettőt; az 1928— 29-es évből szintén kettőt és az elemi iskola 1—2. osztályát elvégzők számára továbbképzőt, illetőleg az 1930—31-es évben még két tanfolyamot sorolnak fel. Az 1920. évi népszámlálás adatai tükrében egy 1930-as összesítés szerint Hajdúböszörmény tizenkét éven felüli lakóinak száma 21 239, s ebből analfabéta 4733,21 ez pedig több mint 20%. A különböző tanfolyamok szervezéséhez és egyéb művelődési formációkhoz nyújtott segélyek inkább csak látványos akciók voltak, teljesebb megoldást csak más gazdasági alapokon nyugvó és széles körű művelődési lehetőségeket biztosító politika jelentett volna, ami lehetőségeiben csak 1945 után adatott meg, illetőleg amit 1918—19 igézete felvillantott. 16 HBmL. Hb. V. B. 71/a 28. k. 142—2661/1927. kgy. (március 3.) 17 Uo. 26. k. 63—543/1923. kgy. (március 29.) 18 Uo. 122—3541/1924. kgy. (május 26.) 19 Uo. 27. k. 307—7649/1925. kgy. (szeptember 22.) 20 Uo. 31. k. 280—10 041/1933. kgy. (július 16.) 21 Uo. 479— 18 451/1933. kgy. (december 13.) 22 Uo. 36. k. 421—17 294/1939 kgy. 23 Uo. 37. k. 15—919/1940 kgy. 24 HBmLK. 11. sz. (Szerk.: Gazdag István) Db. 1978. 101. old. 81
