A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúböszörményben a két világháború között
sportélet is a Sport Társaság3 * létrejöttével, amelyet aztán gyorsabb ütemben követnek újabb sport- vagy sportjellegű egyesületek. A Hajdúböszörményi Sakkor 1928. februárjában létesült. A kör céljai között szerepel például a sakkozás gyakorlása, a szakirodalom fejlesztése és versenyek rendezése. A szűkebb rétegre támaszkodó Lawn-tenisztársaság 1928. decemberétől nyújtott két pályával lehetőséget a sportolásra. A Hajdúböszörményi Kisbirtokosok Vadásztársulata 1931. szeptemberétől foglalkoztatta tagjait. Itt a vadászat sportszerű gyakorlását, a vadóvást, a vadtenyésztésről való gondoskodást tűzték ki célul. A Hajdúböszörmény megyei város Polgári Lövész Egyesülete 1935. októberétől főtereket létesít, lőgyakorlatokat, versenyeket, ismeretterjesztő és műkedvelő előadásokat, tanfolyamokat és kirándulásokat szervez a céllövősport fejlesztése érdekében. A Hajdúböszörményi Iparosok Sportegyesülete 1942. augusztusában alakult. Ez utóbbi két egyesület már a háború előszelében, s jórészt annak jegyében is tevékenykedett. Hazafias nevelés és sport kapcsolódott össze a Levente Egyesület (1924) és a MOVE Hajdúböszörményi Torna Egyesület munkájában. Ezek a szervezetek a „nagypolitika” és a helyi igények találkozásából születtek. Nyilvánvaló, hogy a testi kultúra fejlesztése rendszeresebb, megtervezettebb az iskolai képzés keretében volt. Természetesen szinte minden művelődési formációnál sokat jelentett az iskola hatása, megfelelő alapot nyújthatott a felnőttkori öntevékenységi formák (egyleti, olvasóköri, zenekari, egyesületi munka) kiteljesítéséhez. Az iskolai nevelés néhány jellemzőjére a következőkben utalunk. Az oktatás legfőbb letéteményese városunkban — hasonlóan az országos viszonyokhoz — az egyház volt, amely vezető szerepét a korai időktől (írásos emlékünk csak a XVII. század elejéről maradt) az itt tárgyalt korszak végéig is megőrizte. Legtekintélyesebb a katolikus s főleg a református egyház jelentősége ebből a szempontból, de a XX. században már a katolikus iskola is csak a többi kisebb felekezeti (pl. görög katolikus, izraelita) iskolához sorolható. A mai Bocskai Gimnázium elődje a XVII. század elején a debreceni Kollégium partikulája volt, századunk elején főgimnáziummá nyilvánították és Bocskai nevét 1912-tőr* viseli az intézmény. Az első világháború természetesen károsan hatott az oktatásra is, egyrészt a nyomor hátráltatta az iskoláztatást, másrészt a tanári kar fogyatkozott meg. A középiskolába a megye távolabbi területeiről is jöttek diákok, akiknek elhelyezését a lakosság majd a Kálvineum segítette. Hajdúböszörményben a lányok iskoláztatása középfokon nehezen vált elfogadottá. A gimnáziuihba csak az 1915/16-os tanévben vették fel az első nyilvános tanulókat.5 A két forradalom idején felpezsdült az iskolákban az élet. A változás igényét még az 1919. januárjában polgármesterré választott Neviczky János is érintette beiktatásakor mondott beszédében. „Minden bajunkban, minden ezernyi elfoglaltságunkban két dolog van még amiről meg kell emlékeznem. A közegészségügy és a tanítás ügye... A nevelési ügyre, annak fej3 Hb. története i. m. 566. old. 4. Uo. 554. old. 5 Uo. 556. old. 79
