A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúböszörményben a két világháború között

A népművelés területén különösen a munkásművelődés szorult háttérbe. A Kommunisták Magyarországi Pártja illegalitásba került, s szűk lehetőségeket kaptak a szakszervezetek és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt is. Cenzúra, üldözés, börtön, emigráció nehezítette a kulturális munkát, főként a harmincas években. Ilyen körülmények között megfelelő méltánylást érdemel pl. a népi írók tevékenysége, a művészetekben jelentkező antifasiszta tendenciák, a „nyugatosok” haladó törekvései, József Attila, Radnóti költészete, a Gondolat című folyóirat Magyarországon, a Dolgozók Lapja Prágában, az Űj Hang 1938-tól Moszkvában, a Márciusi Front szervezkedése, a fasizmus elleni nemzeti összefogás formálódása stb.

Hajdúböszörmény az itt tárgyalt korszakban is megőrizte mezőgazda- sági kisvárosi jellegét, harmincezer körüli (1920-ban 28 706; 1930-ban 28 914; 1941-ben 30 163 főt írtak össze)1 lakosságával jól tükrözve az ország agrártársadalmának szerkezetét. Már eddig számos olyan kiadvány2 jelent meg, amely Hajdúböszörmény történelme kapcsán a művelődési viszonyok kérdését is vizsgálja, vagy fontos adalékot nyújt hozzá. A város gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik, s visszaeséssel bár, de a hajdúkerületi székhely megszűnése után sem rekedt meg az egyesületek, egyletek működése, az iskolai tradíciók ápolása. Nemzedékek tapasztalatát erősítette az ősi gimnáziumtól, a Polgári Kaszinótól a különféle olvasókörökig, dalkörökig, egyletekig húzódó sor, és a múlt századtól kialakuló társulások számos jogutódja segítette a művelődést a két világháború között is.

Különösen jelentős a zömében századunk elején alakult olvasókörök hatása, a színjátszó kezdeményezések, az énekkarok, zenekarok, a kibontakozó hírlapélet műveltséget és művelődést gyarapító kisugárzása.

Az újságok sorát a „Hajdúböszörményi Hírlap” indítja 1883-ban, a „Hajdúböszörmény és Vidéke” 1891—1927 között, a Hajdúböszörmény című újság 1928 és 1944 között jelent meg. Az első világháborút megelőző évben jön létre a helyi szociáldemokrata párt lapja a „Hajdúböszörményi Népújság”, bár a párt csak 1919-ben kapta meg a kiadói jogot. Űj csodát jelentett az „Uranus villanyos színház”, majd a Pátria mozgószínház megnyitása (ez utóbbi 1913-ban történt). Századunk elején indult meg a városi

1 Szendrey István: A város népesedése. In: Hajdúböszörmény története (szerk.: Szend- rey István). Db. 1973. 277. old.

2 Hajdúböszörmény története. (Szerk.: Szendrey István) Db. 1973. (A továbbiakban: Hb. története.) Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. (Szerk.: Tokody Gyula.) Db. 1970. Poór János: Hajdúböszörmény az ellenforradalmi rendszer kiteljesedésétől a népi demokratikus forradalom győzelméig. Db. 1974., Nyakas Miklós tanulmányai a Hajdúböszörmény története c. kiadványban, Régi böszörményi újságok = Hajdúböszörményi Hírlap, 1971. jan. 23., A Tanácsköztársaság Hajdúböszörményben = Az MSZMP HB megyei Bizottságának jubileumi emlékülése... Db., 1978., Bencsik János írásai a Hajdúböszörmény történetében, a Hajdúböszörményi Hírlapban, a Múzeumi Kurírban, továbbá: Hajdúböszörmény népességének életmódbeli elkülönülése. = Hajdúsági Múzeum évkönyve. Hajdúböszörmény, 1973. 97—110. old. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve I—V. Db. 1974— 1978. Gellér Ferencné tanulmánya: Hajdú megyei könyvtárak és olvasókörök a két világháború között címen a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve VII. évfolyamában. (Db. 1980.) A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei (HBmLK) sorozatból a 3—4., 9., 11. és a 13. szám; Honismereti írások a Hajdúságból I. Hajdú- böszörmény, 1974.

78