A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adatok Bihar megye népoktatásának történetéhez 1868-1876
kolaszékek, a tankerületi iskolatanácsok illetve a tanfelügyeletet magába foglaló iskolai hatóságok létrehozását. Hatósági intézkedések a népiskolai törvény végrehajtására Bihar megye csaknem 500 községből, 224 pusztából álló, több mint félmilliót számláló, különböző nemzetiségeket és vallásfelekezeteket egyesítő lakossága tanfelügyelőt dr. Földy János Bihar megyei törvényszéki bíró személyében kapott 1869-ben.B Első jelentésében arról adott számot, hogy Bihar megyében csak a görögkeletieknél 120 községben nincs iskola, de más felekezetnél is sok községben hiányzik a tanítás céljára alkalmas helyiség. Egy részletesebb felmérés során 1871-ben 190 Bihar megyei községben nem találtak iskolát, 182 község iskolai helyiségei pedig tanítás céljára alkalmatlannak bizonyultak.6 7 Miután Eötvös közoktatási rendszerében a népiskolai közigazgatás a megyei iskolatanácsokon nyugodott, első teendői között szerepelt a tan- felügyelők kinevezése mellett a megyei iskolatanácsok megszervezése. 1869. április 1-én kiadott rendeletében kifejtette, hogy a közoktatás rendezése a megyékre vár, emiatt az iskolatanácsok megszervezését és felállítását is a megyékre bízta. Egyidejűleg felhívta a hitfelekezeteket is, hogy az iskola- tanácsba küldendő tagjait válasszák meg.8 Bihar megye közgyűlése 1869. április 7-én tűzte napirendre az iskola- tanács szervezését.9 Megállapítva, hogy Bihar megye területileg az ország legnagyobb, népesség tekintetében a legnépesebbek közé tartozó megye Debrecennel és Nagyvárad városokkal, szükségesnek ítélték, hogy a törvényben megengedett legmagasabb számból, 34 tagból álló iskolatanácsot alakítsanak. Bizonyos demokratizmus nyilvánult meg a közgyűlés állás- foglalásában: „ ... az iskolatanács tagjainak megválasztásánál egyedül határozó szempont a tanügy közérdeke lehet, azon érdek, mely nincs se nemzetiséghez, se valláshoz kötve, mely nem lehet külön katholikus, vagy protestáns, magyar, vagy román, hanem egyetemes, a nemzet minden tagját egyformán érintő felekezetiességen s nemzetiségi viszonyokon kívül, mondhatnék: felülálló érdek”. Szándékaiban a tankerületi iskolatanács létrehozása a törvény egyik legdemokratikusabb intézkedése volt, hiszen tagjai között találjuk a megye területén levő egyházak, illetve a községi népiskolai tanítók testületének képviselőit, valamint a megyei közgyűlés által választott „világiakat” a tanfelügyelő elnökletével. Az iskolatanács megalakulása során a Tiszántúli Egyházkerület kifogást emelt a kormány utasításának 2. §-a ellen, mely szerint „az iskolatanács tagjai a tanfelügyelő kezeibe esküt tesznek le”. Minthogy ezen kitétel az 1868. évi 38. tc.-ben nem szerepel, a püspök felirattal fordult a VKM- hez.10 A miniszter módosította korábbi utasítását oly módon, hogy „a tan- felügyelők a megyei iskolatanács tagjaitól eskü helyett fogadástétellel is 6 HBmL. IV. B. 256. — IV. 4. — 381/1869. 7 HBmL. IV. B. 404/a. 48. — IV. 4. — 108/1873. 8 HBmL. IV. B. 256. — IV. 4. — 351/1869. 9 Uo. 10 TREL. Tiszántúli egyházkerületi közgyűlési jkv. 1869. aug. 15. No 208. 51
