A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Tanulmányok - Lenkey István: Kéziratos irodalmi diákújság a debreceni Kollégiumban

szerelmesem. (3. v.) A vers nagyon egyéni hangú, a szerző közvetlenül nyilatkozik érzelmeiről. Megnyilatkozása tartózkodó és jelképes, nem alkalomhoz kötött, hanem az ún. lírai alaphelyzetek vagy alapvető érzelmek valamelyike jut benne szóhoz. Itt a szerelmi vallomás lírai alaphelyzetét találjuk, mert annak fő motívuma a virág, a harmat, a csillag, a verőfényes reggel.

Az eredeti versek mellett jelentős hely jut a műfordításoknak és az idegenből vett versek átdolgozásának. Szana Tamás (1844—1908) nagy előszeretettel tolmácsolta Heinrich Heine verseit saját fordításában. Bihari Péter Goethe verseit dolgozta át, Bartók Jenő az Artur király mondakör részletét Guinevere királynő története címmel adta közre. Mások görögből vagy latinból fordítottak: Anakreon, Horatius, Tibullus Albius írásaiból olvashatunk részleteket.

Több vers bírálatával együtt olvasható a lapban. Jelentősek a magyar történelemből vett részleteket feldolgozó versek bírálatai, mert ezekben hangsúlyt kap a történelmi személy, esemény adta anyagkezelés és anyagfelhasználás is. Bíró Antal Szádvár ostroma24 25 című versben a bíráló Gergely Károly szerint a történelmi anyagot szabadon használja a szerző, sőt Bebek György betegségével meg is hamisította.

Elbeszélést, beszélyt is közöl a lap. Ezeknek a száma a versekétől mesz- sze elmarad. Tóth Kálmán Deslys, Charles (1821—1885) elbeszélését fordította magyarra. Szathmáry Károly a magyar szabadságharc elbukása utáni történelmi helyzetet villantotta fel „Kossuth világ után” című írásában.

Balogh Ferenc és Szabolcsba Mihály tollából olvashatunk egy-egy vígjátékot. Mindkettőben a környező világ ítéletéről van szó. Balogh Ferenc: Az apák ítélete című művében a családi élet kereteit tölti ki, Szabolcska: Mit mond a világ című művében kiszélesíti a kört. Mondanivalójukat a vígjáték keretei között fogalmazzák meg. Mulattatva szándékoznak tanítani.

A versekhez hasonlóan a tanulmányok száma is kiemelkedő. A tanulmányokon belül a legnagyobb csoportot az irodalomtörténeti és történeti tanulmányok képviselik.

Az irodalomtörténeti tanulmányok sorából György Endre Csokonai provincializmusa26 és Kovács Gyula Árpád jellemzése Vörösmarty Zalán futásában27 hazai vonatkozásai miatt említhető meg.

György Endre (1848—1928)28 szerint „Csokonait sem külföldi neves írókkal, sem előzőivel, sem utódaival, sőt még kortársaival sem lehet ösz- szehasonlítani”. A tanulmány végig kíséri a költő életútját és megállapítja, hogy „a mivé lett, azt Debrecen Kollégiumának köszönheté”. Végül szól a címben felvetett kérdésről és úgy látja, hogy „Csokonai provincializmusa legnagyobb részt comicus hangú költeményeiben nyilvánul meg”. Ezt pedig összefüggésbe hozza azzal, amit Csokonai neveltetésével kapcsolatosan állapított meg, „nem tudta levetkőzni soha sem a durvaságot, mit be24 Esztéta, művészettörténész, kritikus volt. Munkáit a polgári haladás igénye jellemzi. Képzőművészeti írásai am aguk idejében úttörő jellegűek voltak.

25 TREL. II. 24. a. 12—31. HK 1862/63:17.

26 Uo. 1867/68:3. 4. 5.

27 Uo. 1857/58:9. 10. 11. 12.

28 Jogi tanulmányokat folytatott. Közgazdasági, nemzetgazdasági írásainak egész sora jelent meg.

40