A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Tanulmányok - Lenkey István: Kéziratos irodalmi diákújság a debreceni Kollégiumban

első számban megjelent „Jerünk!” című versével munkára hív és serkent, mert tudja, hogy „Fut az idő..de menni kell, mert csak a munka, az igazságért élés ad értelmet és tartalmat az ember életének: „Az élet int, hív élni, tenni, / Van ki veled jár, van ki elhágy, / Mert utunk jelzi sokféle vágy ... / Tudomány-szomj hányat gyötört meg? / Kincs van itt, — ott magosra törnek, / És igazért élni merészelünk!... / Fut az idő, jerünk!” (3. V.). Verseiben a hétköznapi események is megszólalnak: Hívogató, Vigadókhoz, Hulló levelek, Betegség után stb. „Betegség után”30 című versében a múlt fájdalmait feledve a jövőre irányítja a figyelmet: „ ... Hervadjon a múlt s ne fájón az, / Kárpótlást jövőbe keresd!.. .” (7. v.)

A Heti Közlöny harmadik egyéni hangú költő munkatársa a század- forduló közelében Szabolcska Mihály (1862—1930) volt. Tanulmányait Kecskeméten és Szarvason kezdte. Teológiát a debreceni Kollégiumban tanult. Bekapcsolódott az önképző társulat munkájába és verseivel és egyéb írásaival rendszeresen jelentkezett a Heti Közlönyben. Verseiben a népinemzeti költészet késői képviselőjeként mutatkozik be. Korai verseitől késői verseiig megmaradt konzervatív, vidékies lírikusnak. A falu „ál” csendjének, hamis igénytelenségének és hamis gondtalanságának a megéneklője volt. Ezekkel a verseivel a maradibb gondolkozású olvasóközönség körében országos népszerűségre tett szert. Tudatosan egyszerű és verseinek rendkívül dallamos volta sikerének egyik magyarázata. Verseiben az őt körülvevő világot énekelte meg: szüleit, feleségét, gyermekeit, a természetet. Nem tudott, és nem is akart túllépni ezen a körön. Művei 1890-től kezdve jelentek meg kötetben. Több nyelvre is lefordították azokat. Életéről és munkásságáról gazdag irodalom áll a kutatók rendelkezésére.

A Heti Közlönyben verselők legtöbbjén Arany János, Kisfaludy Sándor, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és a magyar népdalköltészet hatása érződik. Nagyon sok esetben az eredetivel való rokonság is kimutatható. Ma már nem lehet megállapítani, hogy tudatos másolásról van e szó, vagy csak egyszerűen áthallásról. Kétségtelen, hogy a Kollégium diákjai az Olvasó Társaság működése révén a korabeli magyar irodalom megjelent műveit ismerték. Ha az Olvasó Társaság évenkénti könyv-forgalmát figyelembe vesszük, akkor megállapíthatjuk, hogy minden főiskolás évente legalább öt új megjelenésű könyvet olvashatott el.

Bihari Péter (1840—1888) „Úton”20 21 című versében Petőfi hatását fedezhetjük fel. A versben 1859. áprihs 20-i gyaloglására emlékszik vissza. Bihari ekkor Békéstől [MezőJLadányig gyalogolt. Versében Petőfihez hasonlóan biztatja magát: „Nos édes lábaim! / Ti csak haladjatok / Akáki hogy maraszt / Reá ne hajtsatok.”

Vörösmarty Szép Ilonka című verse ihlette Biki Károly (1844—1912) „A völgy lakója” című versét.22 23

A magyar szerelmi dal szókészletét, fordulatait, sablonait fedezhetjük fel Zsigmond Sándor (1846—1922) négy versszakos „Három piros .. .’,23 című versében: „Rózsa piros a szerelem virága / De pirosabb az én babám orcája” (2. V.). „Csillag szalad le az égen sebesen / Óh ne hagyj el kicsinyke

20 TREL. II. 24. a. 12—31. HK 1865/66:20.

21 Uo. 1861/62 tavasz elő 23.

22 Uo. 1869/70:5.

23 Uo. 1868/69. december 13.

39