A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Tanulmányok - Lenkey István: Kéziratos irodalmi diákújság a debreceni Kollégiumban
(B.-A.-Z. megye) kezdte meg. 1847. szeptember 1-től kilenc iskolai éven át a miskolci ev. református iskola tanulója volt, ahol a költészettel Lévay József (1825—1918) ismertette meg. A gimnázium 8. osztályát már a debreceni Kollégiumban fejezte be. Itt iratkozott be teológiára is. Az önképző társulatban aktívan dolgozott. Kb. 50 dolgozatot bírált, a Heti Közlönyben számos verset közölt. Életében két műve jelent meg nyomtatásban. 1859- ben „Emléksorok Kazinczy Ferenc százados ünnepén Debreczenben” című versével a debreceni polgári kaszinó Kazinczy alapítványából 8 aranyat nyert. A debreceni polgári kaszinó a „nemzeti felébredés központjává vált, ahonnan egyben a város közművelődésének irányítása is kiindult” — írja Boldizsár Kálmánt „Kazinczy Ferenc születésének százados évfordulója alkalmából... a Casinó tagja egy .. . Kazinczy alapítvány megtételére nagy buzgalommal gyűjtöttek, amely hamarosan létre is jött és amelynek kamataiból évente irodalmi pályadíjat tűztek ki a Kollégium tanuló ifjúsága számára.”14 15 Ebből az alapítványból az évtizedek során sok diákot jutalmaztak. A másik írása a Kulini Nagy Benő szerkesztette Csokonai Album-ban, 1861-ben jelent meg: „Csokonai kora előzményei és kölcsönhatása, iskolájának költészetünkben jellemzése és korunkig lehozása” címmel. A Heti Közlönyben megjelent verseit három csoportba oszthatjuk, éppúgy, mint bármely verselő kortársáét. Helyzet versek: A Sajónál, Ernődnél, Költő sírján stb.; a magyar történelem eseményeit felidéző versek: Árpád síri álma, Lehel stb.; és a harmadik csoportba az évfordulós versek tartoznak: Csokonai emlékezete, Tököli Sebők emlékezete stb. Kovács Gyula költészetében is megtalálhatjuk a reformkor költőinek hatását. „Merengés” című versén Vörösmarty költészetének hatása érezhető: „A föld az ember egyetlen hazája / Búban örömben élni itt tanul / Itt van a bölcső, itt a síri vánkos / A földobott kő újra visszahull”.16 A „Hazámban” című Vörösmarty jeligével beküldött versét annak bírálatával együtt olvashatjuk a Heti Közlönyben.17 A vers névtelen bírálója így ír Kovács Gyula verséről: „habár ismeretes gondolatot, és kitételt látunk is benne, melyet Petőfi vagy Arany műveiben találunk, s habár az Arany annyira kedves egyszerű és érzemény teljes műveinek utánzása tűnik is ki belőle, mindazáltal eredetiségéből semmit sem veszít”. A kortárs is látta, hogy kiknek a költészete hatott rá és határozta meg írásait. Korai halála miatt nem bontakozhatott ki egyéni hangú költészete. Halála után verseit Bihari Péter rendezte sajtó alá, és látta el bevezetéssel.18 Zsutai János (1840—1871) is a Heti Közlöny korszakának költőegyé- nisége. Gimnáziumi tanulmányait Miskolcon végezte. Ö is abból a körből indult, amelyből M[iskold] Kovács Gyula. A debreceni Kollégiumban teológiát tanult. 1865-ben köztanító volt. Összegyűjtött versei halála után jelentek meg a Kollégium ifjúságának áldozatkészségéből.19 Versei fájdalmas hangvételű dalok és bölcselkedő gondolati költemények. Mondanivalóját a népies-nemzeti irányzat határozta meg. Egyike volt azoknak, akik verseikkel legjobban támogatták a Heti Közlönyt. Az 1863/64. 14 A debreczeni casinó százéves története 1833—1933. Debrecen 1933. 13—14. p. 15 Uo. 16 TREL. II. 24. a. 12—31. HK 1858/59:14. 17 Uo. 1858/59:8. 18 Kovács Gyula költeményei. Debrecen, 1862. 65. p. 19 Zsutai János költeményei, Debrecen, 1872. 38
