A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Bihar megyei észrevételek az 1827. évi tanügyi rendszeres bizottmány munkálatához

BIHAR MEGYEI ÉSZREVÉTELEK AZ 1827. ÉVI TANÜGYI RENDSZERES BIZOTTMÁNY MUNKÁLATÁHOZ

Bényei Miklós

A magyarországi polgári átlakulás útján fontos állomás volt az 1827: VIII. te. által kiküldött országos rendszeres bizottmány és albizottságainak működése. Barta István mutatott rá először — s ma már ez a vélemény általánosan elfogadott —, hogy a munkálatok 1831—32-ben lezajlott megyei vitái fordulópontot jelentettek a hazai polgárosodás folyamatában: a magyar reformellenzék ekkor lépett fel első ízben egységesen; ekkor formálódott először rendszerré a liberális reformprogram; lényegében innen számíthatjuk a reformmozgalom, a reformkor kezdetét.1

A tanügyi munkálat és a megyei vélemények

Az operátumok létrejötte és országos tanácskozás alá vétele kedvezően hatott a művelődésügyre, ezen belül az oktatásügyre is. Először fordult elő, hogy az ország politikai közvéleménye, a politikai jogokkal rendelkező nemesi vezető réteg átfogó igénnyel foglalkozott a közoktatás, a nevelés kérdéseivel. A tanügyi albizottság munkálata alkalmat adott a nemzeti fejlődés eszméinek sokoldalú kifejtésére, s a polgári típusú kultúra főbb követelményeinek számbavételére, megfogalmazására.

A magyar országgyűlés már 1791-ben országos bizottságokat (deputa- tio regnicolaris) küldött ki tagjai sorából azoknak a tárgyaknak a rendszeres kidolgozására, amelyeket a diétán nem tudtak bevégezni. Az 1791 :XV. és LXVII. te. értelmében a nemzeti művelődés jó néhány kérdése is a bizottságok napirendjére került.2 Az 1793-ban elkészült munkálatok (köztük a tanügyi) számos, az adott időszakban korszerűnek mondható, többnyire a felvilágosodás szellemében fogant elvet, indítványt tartalmaztak. Az or1 Barta István: A fiatal Kossuth. Bp. 1966. 31., 43., 97—154., 164—173. old. Az ő nyomán: Gergely András: A „rendszeres bizottsági munkálatok” szerepe a magyar reformmozgalom kibontakozásában. Tiszatáj, 1974. 6. sz. 37—41. old. Üjabban: Vörös Károly: Abszolutizmus és rendiség konfliktusának kiújulása (1812—1830). Magyar- ország története. 5. köt. 1790—1848. Bp. 1980. 634., 639—643., 662. old. Gergely András: A magyar reformellenzék kialakulása és megszilárdulása (1830—1840). Uo. 691—696. old. (a továbbiakban: Gergely, 1980.).

2 Magyar törvénytár. 1740—1835. évi törvénycikkek. Bp. 1901. 163. és 205. old.

19