A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Közlemények - Pásti Judit: Vámospércs község felszabadulás utáni mezőgazdasága (1944_1947)
lyosbította az állattakarmányozási gondokat. 1946. áprilisában a községi állattartó gazdák kéréssel fordultak a Debreceni Állami Erdő Igazgatósághoz azért, hogy állataikat a halápi erdőben megfelelő ellenszolgáltatásért legeltethessék.30 Az állatlétszám csökkenése veszélyeztette a tavasszal megindult mezőgazdasági munkálatok sikerét. Tudjuk, hogy a községnek 1945. nyarán is csak 237 állati igaereje volt.31 Az alispánnak, a nehézségek ellenére is azt jelenthették 1945. kora nyarán, hogy a kenyérellátás a faluba, biztosított, s a beszolgáltatott mennyiségből ki tudják elégíteni a még ellátásra szorulókat. A zsír- és olajkészlet okozhat nehézségeket, mivel a sertésállomány jelentősen csökkent, és nem minden lakos rendelkezik „olajmag vetéssel”. Mindenesetre népkonyhák felállítására nem lesz szükség.32 A kormányzat a mezőgazdaság talpraállítása érdekében hitel- és vetőmagakciók szervezésével próbálkozott az 1945. év végétől. Vámospércs termelési bizottsága 1946 augusztusában a termelési Miniszteri Biztost arról tájékoztatta, hogy nem lesz elegendő vetőmag rozsból és búzából. Az aszálykár miatt nincs lehetőség a vetőmagcserére.33 Az 1946. év rendkívül száraz nyara és ősze csökkentette a terméseredményeket. Egyedül a dohánynál nem volt terméscsökkenés. A szálas takarmány kis mennyiségű és gyenge minőségű. A szántási munkálatok sem haladnak a szárazság miatt, de a magas szántási díj is hátráltat. A vetőmagvak szabad felvásárlását nehezíti a gazdák magatartása, akik a beszolgáltatás után a megállapított hatósági árnál magasabban szeretnének értékesíteni.34 A fölművelésügyi miniszter 21.956/1945. F. M. számú rendeletében a mezőgazdasági termelési hiteligényeket elbíráló bizottságok alakítását írta elő, elsősorban a mező- és szőlőgazdálkodású területek számára. Vámospércs gazdálkodását meghatározta a szőlőtermesztés. Az 1935. évről készült statisztikai összesítés szerint 607 kát. holdon termesztettek szőlőt. A művelési ágakon belül a szántóföldi, a rét és a legelőgazdálkodás előzi meg.35 Sajnos az általunk vizsgált években a kutatás során nem került elő olyan adat, amely alapján közelebbit megtudhatnánk a szőlőművelés mikéntjéről. Annyi bizonyos, hogy ekkor többször próbálkoztak hegyközséget alapítani, de nem sok eredménnyel. A gazdák ellenségesen fogadtak minden ilyen irányú kezdeményezést.36 A hiteligényeket elbíráló bizottság 1946. októberében alakult meg.37 Az őszi mélyszántási hitelkeret egy részét 1946-ban a község visszaküldi. A kölcsönért többszöri meghirdetésre sem jelentkezett senki.38 Feltétlenül szólnunk kell még 1945 tavaszának nagy eseményéről, a földosztásról. Arról a demokratikus intézkedésről, amely Vámospércs lakosságának nagy részét izgalomba tartotta. Az 1945-ben meginduló új gaz30 Uo. 264/1946. 31 HBmL. IX. 265/b. — 41/1945. 32 HBmL XXII. 502. — 1676/1945. — 1945. július 15. 33 Uo. 387/1945. A jelentés 1945. április 12-én készült. 34 HBmL. XXIV. 211/a. — 170/1946. 35 Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870—1970. i. m. 159. old. 36 HBmL XXII. 502. — 1603/1947. és 4444/1947. A hegyközség 1943-ban alakult meg, s ez 1945 elejére felbomlott, Vámospércs kéri, hogy a kiküldött szakelőadó segítségével hivatalból alakítsák meg a hegyközséget. A hegybírói tisztségre más községbelit nevezzenek ki. 37 HBmL XXIV. 213. — 220/1946. 38 Uo. 162
