A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Közlemények - Pásti Judit: Vámospércs község felszabadulás utáni mezőgazdasága (1944_1947)
dasági év sikerének záloga a földrendezés mielőbbi befejezése volt. Ez érthető, hiszen a faluban sok volt az a nincstelen mezőgazdasági munkás és törpebirtokos, aki 5 kát. holdon aluli birtokán gazdálkodott. A vámospércsi elöljáróság az alispánt arról tájékoztatja, hogy a tavaszi munkálatokhoz bár elegendő a rendelkezésre álló kézi munkaerő, de a munkakedvet gátolja a földosztás befejezésének elhúzódása.39 40 41 A földosztás éveiben a falu foglalkozás szerinti megoszlása a következő/‘° földműves 840 fő mezőgazdasági munkás 161 fő kereskedő 55 fő kereskedelmi alkalm. 6 fő iparos 105 fő ipari (gyári munkás) 35 fő közalkalmazott 68 fő magántisztviselő 6 fő háztartásbeli 2054 fő segítő családtag 1600 fő egyéb 393 fő Összesen: 5325 fő A foglalkozás szerinti összesítés a település agrárjellegét tükrözi. A földműves és mezőgazdasági munkás az összlakosság megközelítően 12%-ót (11,9%), a nem agrárfoglalkozásúak (a kereskedő, kereskedelmi alkalmazott, iparos, ipari, gyári munkás, közalkalmazott, magántisztviselő) 4,8%-át, a háztartásbeliek 54,2%-át, a segítő családtagok 29,5%-át, végül az egyebek 2,7%-át alkotják. A háztartásbeliek és segítő családtagok — az arányok figyelembe vételével — az agrárfoglalkozásúak százalékértékét emelik. A földosztás végrehajtása során Vámospércsen is nehézséget okozott az, hogy rendkívül kevés kiosztható föld állt rendelkezésre. De ez nem pusztán vámospércsi sajátosság. A megye többi helységében is hasonló gondokkal küszködtek/*1 A vámospércsiek 1945. április elején kérik a Földbirtokrendező Tanácsot, hogy a község határában fekvő Nyíracsádhoz tartozó báró Vécsey-féle birtokból kb. 3000 kát. holdat a községnek juttassák, mivel az igénylők száma már több, mint akiket ki tudnak elégíteni. Kérésüket az acsádiak elutasították.42 A község 1947 júliusában az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz ismét kérelmet nyújtott be a határkiigazításért, mivel az előzetesen februárban kiutalt 200 katasztrális holdat sem engedte át Nyíracsád.43 39 HBmL XXII. 502. — 3312/1947. 40 HBmL XXIV. 211/a. — 170/1946. 41 Molnár Lászlóné: A földreform Hajdú megyében Agrártörténeti Szemle 1965. 592. old. 42 HBmL XXIV. 202/c. — 262/1945. 43 HBmL XXII. 502. — 2802/1947. Az Országos Földbirtokrendező Tanács még 1947. február 4-én jogosnak találta a vámospércsiek követelését, s a Szabolcs megyei Nyírábrány község 367 kát. hold 1117 négyszögöl tartalékterületéből Vámospércshez közel eső 200 holdat átengedett. S mivel Vámospércsen több igényjogosult volt, mint a rendelkezésre álló szétosztható föld, a helyszíni ellenőrzés során úgy találták, hogy a környező falvak tartalékterületéből kell Vámospércs igényeinek helyet adni. A legnagyobb tartalékkal Nyíracsád rendelkezett. A tartalékterület fennmaradó részét azzal hagyta meg a nyíracsádiaknak, hogy azt a hazatérő hadifoglyok kapják meg. 163
