A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Közlemények - Tóth Pál Péter: A debreceni egyetemi hallgatók mozgalmai, ideológiai-politikai nézeteinek alakulása (1930-1936)
ly amat meghatározó jelentőségűvé vált az egyetemi ifjúság életének alakulásában s azokban az eseményekben, amelyek a Márciusi Front mozgalomba torkolltak. A Zöld Sándor körül csoportosuló Turul vezetők az általuk irányított egyesületek programjába iktatták a Diétán felvetett magyar sorskérdéseket s így lehetetlenné vált az elért eredmények elsikkasztása, a demokratikus gondolatok elterjedésének megakadályozása. Az a kijózanodási folyamat tehát, amely a Diétát jellemezte, a tanácskozás befejezése után sem szakadt meg, csak a tevékenység súlypontja az Árpád Bajtársi Egyesületről a Werbőczi Bajtársi Egyesületre helyeződött át. A Werbőcziben Nagymajori Nagy Sándor és Újhelyi Szilárd vezetésével Magyarország és a környező államok viszonyának a kérdését tűrték napirendre, tevékenységük azonban a Turul kerületi vezérségének felháborodását váltotta ki. Újhelyiék azonban, mivel veszélyeztetve látták a nemzeti irányban kifejtett tevékenységüket, bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a kerületi vezér ellen. Bár a kerülethez tartozó 11 egyesület közül csak 5 szavazott bizalmat a kerületi vezérnek, Borsay Miklós még sem mondott le, mert „kötelességének” tartotta, hogy a fegyveres revízió gondolatát a kerületben érvényre juttassa.33 A Turul kerületi vezérsége és az új irányzat képviselői között így az ellentét nem oldódhatott fel, sőt fokozódott, mert közben a bajtársi egyesületek tisztújító közgyűlésein sorra a reform képviselőit választották meg. Ekkor lett Újhelyi Szilárd a Werbőczi, Bakó Elemér az Árpád vezére, Illési Bertalan pedig a Csaba alvezée, sőt kisebb tisztségben a kommunista Vajda Benő is a Csaba vezérségének lett a tagja. A Zöld Sándor körül szerveződő csoportosulás tagjai a Diétán és a Werbőcziben elért sikereik mellett a tanév végéig még két területen tettek látványos előrelépést. Az egyik az Ady Társasághoz, a másik a Debreceni Egyetemi Körhöz kapcsolódott. Az Egyetemi Kör irányításának átvételét Kiss József javasolta Zöld Sándornak. Az Egyetemi Kör tisztújító közgyűlése 1936. október 15-én Bókay Zoltán professzornak, a Kör felügyelő tanárának jelenlétében ült össze. Azokból a sajtóközleményekből, amelyek az Egyetemi Kör programjának fő összefüggéseit ismertették, kitetszik, hogy az új vezetőség szakított a korábbi hagyománnyal s a szórakoztatás helyett a Kört az egyetemi hallgatók politikai fórumává alakította át. A Kör vezetése a második Diétára benyújtott határozati javaslatban megfogalmazott követelések talaján állt, azaz a Komnitern VII. kongresszusa határozatának megfelelően szemben állt a diktatúrás törekvésekkel és állást foglalt a demokratikus szabadság- jogok, a közjogok kiszélesítése mellett. A Kör vezetőinek figyelme elsősorban a parasztságra és a legsúlyosabb társadalmi helyzetben levő agrárproletariátusra irányult, akiknek súlyos helyzetén az 500 hold feletti földbirtok megváltás nélküli kisajátításával kívántak segíteni. Az új, demokratikus Magyarország felépítését az értelmiség, a parasztság és a munkásság összefogásán keresztül a magyar nép széles tömegeinek részvételével, demokratikus parlamenti küzdelmek útján látták megvalósíthatónak. Ezért folyamatosan propagandát fejtettek ki a titkos választójog kiterjesztésére, a gyülekezési, szervezkedési és szólásszabadság gyakorlati megvalósulása érdekében.34 33 Országos Levéltár P. 1364. 1. csomó 64. o. 34 Pl. 655. f. 44. ö. e. 151
