A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Közlemények - Tóth Pál Péter: A debreceni egyetemi hallgatók mozgalmai, ideológiai-politikai nézeteinek alakulása (1930-1936)
A Kör tevékenységében a meghatározó szerepet — az ekkorra már fokozatosan csoporttá szerveződő — baloldali értelmiségi-ifjúsági csoport tagjai játszották. Mi jellemezte a csoporttá válás folyamatát, hogyan jött létre a debreceni baloldali értelmiségi-ifjúsági csoport? A debreceni csoport kialakulását nem lehet pontos dátumhoz kötni. A csoporttá szerveződés ugyanis hosszabb előkészítő szakasz után viszonylag gyorsan bekövetkezett. A laza szervezeti formájú csoportosulás 1936. őszén, a Debreceni Egyetemi Kör új tisztikarának megválasztásával határozottabb alakzatot nyert. A választás napját — 1936. október 15-ét — tehát tarthatnánk a csoport megalakulásának időpontjának, ugyanis a Kör új vezetőségét lényegében azok az egyetemi hallgatók alkották, akik később a baloldali diákcsoport tagjai lettek. Mivel a csoporttá válás kritériumát a marxizmus ideológiájának elfogadásában és ezen az alapon kifejtett szellemi-politikai cselekvésben látjuk, így az egyetemi köri választás — bár igen fontos szerepet töltött be a csoport fejlődéstörténetében — még sem tekinthető annak. A csoport kialakulásában — a már korábban ismertetett események mellett — legfontosabb a marxizmus alapjainak elsajátítása volt. Ehhez jó lehetőséget biztosított az egyetem és a Református Kollégium könyvtára, ahol Marx, Engels és Lenin legfontosabb munkái megtalálhatók voltak. A marxista ismeretek elsajátítása során jó segítséget nyújtott számukra az MSZDP gondozásában megjelent művek s a párt szemináriumi anyagát jelentő ún. Schönstein-fűzetek. A Zöld Sándor köré csoportosuló egyetemi hallgatók 1936 őszétől pedig már tudatosan válogatták össze azokat a könyveket, amelyek segítséget nyújtottak a keresztény-nemzeti ideológia eszmekörének meghaladásához, s lehetővé tették a marxizmus alapjainak elsajátítását. Ez a tudatos tevékenység egy kis könyvtárra való irodalom összegyűjtését jelentette, mely a csoport tagjai között kézről kézre járt. Az elméleti és a napi politikai kérdésekkel kapcsolatos viták, beszélgetések során Zöld szinte észrevétlenül formálta, alakította társai gondolkodását. A kollégiumi szobákban, vendéglőkben vagy ott, ahol éppen össze tudtak jönni, szinte mindennap tartottak kisebb-nagyobb csoportokban megbeszéléseket. Beszámoltak az olvasott könyvekről, cikkekről, megvitatták a napi politikai híreket. Életük szinte egy folyamatos vitából állt, melynek segítségével bővítették, szélesítették marxista ismereteiket. A magyar társadalom alapvető problémáinak azonos vagy közel azonos megítélése a csoport tagjait közel hozta egymáshoz. A továbblépést, az egységes csoport létrejöttét viszont a marxizmus ideológiájának elfogadása biztosította, ami sajátos magatartás és öntudat kialakulásához is hozzájárult. A csoport tagjait büszkeség töltötte el, hogy olyan ismeretek birtokába jutottak, amelyek a társadalom kusza szövevényei között megmutatták számukra a helyes irányt, s ezáltal a reakciós közegben küldetést tölthettek be. A tagok közötti intenzív kapcsolat, a kommunikáció gyakorisága, a marxizmus ideológiájának tudatos vállalása motiválta a közösen elfogadott politikai célkitűzés megvalósítása érdekében kifejtett tevékenységet. A marxista ismeretek elfogadására fordított erőfeszítések, a vallott és vállalt célokért kifejtett munka pedig homogenizálta nézeteiket, s megteremtette annak feltételét, hogy marxista alapon szilárd struktúrájú csoport jöhessen létre. A marxismus ideológiájával történt azonosulás felgyor152
