A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Közlemények - Tóth Pál Péter: A debreceni egyetemi hallgatók mozgalmai, ideológiai-politikai nézeteinek alakulása (1930-1936)
szerinti „vita összefoglalója”, azaz az általa beterjesztett határozati javaslat.28 A határozati javaslat visszautasította a munkásosztály szervezetei ellen megindult támadást és hitet tett a radikális földreform szükségessége, a demokratikus jogok megtartása és kiszélesítése mellett. A javaslat fókuszában a mezőgazdasági munkások helyzetének megváltoztatása állt, érdekükben nemcsak radikális földreformot, hanem az adósságterhek eltörlését is követelték s ezzel a kis- és a középparasztság érdekeit is képviselték. Elsősorban a munkásság, de lényegében a kizsákmányolt tömegek érdekeit fejezték ki, amikor a határozati javaslatban a Diéta állásfoglalását kérték a bankok, a kartellek és az ipari nagytőke „országvesztő hatalma ellen”, mert, hogy „a parasztság földje ne kerülhessen ismét a pénz urainak kezébe, hogy a falusi és városi dolgozók egyaránt felszabaduljanak az ipari kartellek és a banktőke népet vesztő uralma alól”.29 A korabeli források szerint az egyetemi ifjúság lelkesedéssel fogadta a javaslatot. A javaslatból azonban nem lett határozat, mert az elnöklő Kiss István professzor kifejtette, hogy a Diéta tanácskozó és nem határozathozó szerv, s azt ajánlotta a résztvevőknek, hogy gondolkozzanak a benyújtott javaslaton s ki-ki egyénileg, meggyőződése szerint alakítsa ki a véleményét róla.30 A második Debreceni Diéta fontos szerepet töltött be a debreceni egyetem hallgatóinak életében, mert az a hivatalos politikai felfogástól eltérő megvilágításban olyan problémákat emelt a hallgatók tudatába, amelyek addig kívül estek az egyetemisták döntő többsége érdeklődésének körén. A Diétán elhangzott hozzászólások alapján megállapíthatjuk, hogy a hallgatók útkeresését még a bizonytalanság jellemezte. A legtöbben csak a szociális feszültségek igazságtalanságára, a hazug antiszemitizmusra, a kül- és belpolitika nép- és nemzetellenes vonásaira döbbentek rá, s nem rendelkeztek olyan átfogó szemlélettel, amely lehetővé tette volna, hogy megtalálják a magyar társadalom válságából való kivezető utat. A második Diétán ismerkedett meg Donáth Ferenc a Zöld Sándor körül alakuló, formálódó csoport tagjaival és ezáltal kapcsolódott össze a debreceni és a budapesti kommunista értelmiségiek tevékenysége. A debreceni csoporthoz ekkor Gyáni Sándor, Gyáni Imre, Jónás Imre, Kiss József, Kovács Kálmán, Loson- czy Géza, Simon László, Tariska István, Üjhelyi Szilárd és Vajda Benő tartozott. Ide kell számítani még Zöld felsőbb kapcsolatát, Kállai Gyulát is, aki ekkor még közvetlenül nem vett részt az egyetemisták mozgalmában, a Diétán történtekről is Zöld Sándor tájékoztatta.31 A Diéta alatt állapodott meg Donáth Ferenc és Zöld Sándor abban, hogy a népfrontpolitika szellemében mozgalmat kezdeményeznek az egyetemi ifjúság és a fiatal értelmiség körében és kapcsolatot építenek ki a debreceni és a budapesti diák- mozgalmak között.32 Az ifjúsági szervezetek élete a Diétát követően megélénkült Debrecenben. A Diéta megteremtette annak a folyamatnak a feltételeit is, hogy Zöld Sándor „baráti” körének politikai, világnézeti fejlődése — addigi meggyőződésükkel ellentétben — a marxizmus ideológiája felé forduljon. Ez a fo28 Pl. 655. f. 44. ö. e. 252—253. old. A határozati javaslatot K. Nagy Magda: A Válasz Bp. 1963. c. könyvében a 320. oldalon publikálta. 29 Uo. 30 Pl. 655. f. 44. ö. e. 281. old. 31 Kállai Gyula szóbeli közlése. 32 Dr. Donáth Ferenc interjúja 7. old. 150
