A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Tanulmányok - Gellér Ferencné: Hajdú megyei könyvtárak és olvasókörök a két világháború között
művelődési törekvéseiről. A hajdúszoboszlói ipartestület „dicséretes törekvéséről”, nevezetesen az Olvasókör megalakításáról így ír: „...az ipartestület korszerűen haladni akar, s ... tagjainak alkalmat kíván nyújtani arra, miszerint hasznos könyvek és hírlapok által magukat képezhessék, s ismeretkörüket bővíthessék.”17 Amikor az 1924-ben újjáalakult Fazekas Gábor Iparos Olvasókör 30-as évekbeli történetével foglalkozunk, figyelembe kell venni a fent elmondott előzményeket, mint történelmi háttért, továbbá a nehéz gazdasági körülményeket, amelyek az 1937—38-as viszonylagos fellendülés után következtek be. Előbb a munkátlanság évei, majd az anyaghiány, a súlyos adók, az iparosság alapvető megélhetési problémái az olvasókör működésének hanyatlását eredményezte. A kör megalakulása, szervezeti felépítése, gazdálkodása Az iparos olvasókör 1924. jan. 13-án, évi rendes, ill. alakuló közgyűlésén Kovács Bálint elnök előterjeszti „.. .néhai idős Fazekas Gábor az olvasókörnek végrendeletileg nagy értékű ingatlant hagyományozott azon feltétel mellett, hogy az iparos olvasókör az ő nevét viselő olvasókörré alakuljon át. Minthogy az örökség megnyílt s minthogy az olvasókör mindaddig míg az alakulás meg nem történt a vagyont át nem veheti — indítványozza, hogy a »Hajdúböszörményi iparos olvasókör« a »Fazekas Gábor iparos olvasókörré« való alakulását határozatilag mondja ki.”18 Az alakulással kapcsolatban szükségessé vált az 1878. évi alapszabály átdolgozása, amely 1925. jún. 27-én jogerőre emelkedett. Az olvasókör ennek az alapszabálynak az értelmében kezdte meg működését. Az egyletek alapszabályhoz kötött működését rendeletek írták elő, de rendeletileg határozták meg azt is, hogy mit tartalmazzon az alapszabály. Ezért valamennyi olvasókör és egylet alapszabályaiban nagyon sok azonosság található, mégis működésüket illetően alapvetően fontos forrásnak számítanak. Az alapszabály feltünteti a kör lényeges adatait: a nevét, a működési helyét; továbbátartalmazza a kör célját, tevékenységi formáit; rendelkezik a vagyonkezelés módját illetően; a körtagság feltételeivel, a tagok jogaival és kötelességeivel és a szervezeti felépítésre, a kör vezetésére vonatkozó szabályokkal. Végül minden alapszabály tartalmazza a belügyminiszteri jóváhagyás szövegét is. A Fazekas Gábor Iparos Olvasókör alapszabálya a kör célját így fogalmazta meg: „...a hasznos társalkodás előmozdítása, az erkölcs nemesítése, a szakértelem fejlesztése, munkásság és szorgalomra való ösztönzés, szóval az iparos osztály működésének előmozdítása.”19 A fent jelölt célt könyvtár fenntartásával, folyóiratok, hírlapok beszerzésével, „az iparos osztályt közvetlenül érdeklő tárgyak felett” előadások, felolvasások tartásával és „az iparos szakmába vágó dolgokra pályadíjak kitűzésé”-vei kívánta szolgálni. Az alapszabályok tartalmát illetően — a módosítások ellenére — lényeges eltérések nem találhatók, mégis megemlítendő az 1932. évi alapszabály, amely az italmérésre és szerencse játékokra vonatkozóan új instrukciókat tartalmaz. 17 Szoboszló és Vidéke, 1895. 51. sz. dec. 29. 18 HBmL. IV. B. 915/3. 1924. 19 Uo. — Az 1924-es alapszabály módosítására 1929-ben, majd az új ipartörvényt követően, 1932- ben került sor. 64
