A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Tanulmányok - Gellér Ferencné: Hajdú megyei könyvtárak és olvasókörök a két világháború között
„1. Az olvasókörnek a társaságbeli élete fokozására italmérés is létesíthető s ennek esetleges jövedelméből olyan célokat kell előmozdítani, ami a körnek kulturális előnyét szolgálják.” „2. Azokban az esetekben, ha valamely tag a szerencse játékokra vonatkozó 26. §-ban előírt rendelkezéseit bár mi módon megszegi, vagy a rendelkezéseket bár mi módon kijátszani akarja, a kör tagjai közül ... a választmány által kizáratik.” Az elnök hatáskörénél fogva e tagokat „az olvasókör további látogatásától azonnal is” kitilthatja.20 E rendelkezések mellett időzni azért kell, mert jellemzően mutat rá az olvasókör belső életének tartalmi változására. Az olvasóköri italozás, kártyázás és más szerencsejátékok űzése az 1932-es alapszabályban szinte polgárjogot nyert, s a 30-as évek második felétől felerősödve, majd a 40-es években szinte kizárólagos tevékenységi formává válik. Szervezeti felépítése Az Olvasókör szervezeti felépítése az alapszabályban nyert megfogalmazást. Vezető szervük a közgyűlés, amelyet évenként január hónapban tartottak. A kört érintő minden fontos kérdésben a határozat joga a közgyűlést illette, így — tisztikar, a választmány és számvizsgáló biz. rendes és póttagjainak egy évi időtartamra való megválasztása; — a költségvetés és zárszámadás letárgyalása; — a választmány hatáskörét meghaladó fontosabb szerződések kötése és különösen az olvasókör vagyonállagát érintő egyéb jogügyeletek elhatározása és jóváhagyása; — az évi tagsági díjak megállapítása; — az alapszabályok módosítása; — feloszlás és ez esetben a vagyon hovatartozásának tárgyában való határozat hozatal; — más egyesületekkel való egyesülés elhatározása; — a kártya és más szerencsejáték után szedhető játékpénz nagyságának megállapítása; — a házirend megállapítása. A választmány hatásköre kiterjed az iparos olvasókör anyagi, szellemi és erkölcsi érdekeinek védelmére, gondoskodik a pénzek hasznos elhelyezéséről, ellenőrzi a tisztviselőket. A számvizsgáló bizottság 3 rendes tagból áll, a közgyűlés választja. A pénzkezelést bármikor megvizsgálhatja, az évi zárszámadásokat és a pénzkezelésre vonatkozó okmányokat ellenőrzi. A szabálytalanságot az elnöknek, ill. a rendkívüli közgyűlésnek jelentik. A kör mindennapos életének irányítása a tisztségviselők (elnök, alelnök, pénztárnok, jegyző) kötelessége volt.21 Gazdálkodása Működésük anyagi alapját a beiratkozási és a tagsági díjak, a rendezvényekből, bálákból, a szerencsejátékokból és az italmérésből befolyt összegek jelentették. A zárszámadási jegyzőkönyvek tanúsága szerint az évek folyamán csökkent a tagsági díjakból befolyt összeg, ugyanakkor nőtt a kártyából, biliárdból és a kugliból, az italmérésből és a báli bevételekből befolyt összeg. Érdekes összehasonlítani az 1935. évi bevételt az 1942. évivel, majd megvizsgálni az azonos év könyvtári kiadásaira fordított összegek közötti különbségeket. 20 Uo. 1932. 21 Az olvasókör tisztségviselőire vonatkozó adatokat Id. HBmL. X. 77. 19/1938. sz. és uo. 185/1942. sz. 5 5 Évkönyv VII. 65
