A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Tanulmányok - Gellér Ferencné: Hajdú megyei könyvtárak és olvasókörök a két világháború között
2. A Fazekas Gábor Ipari Olvasókör Hajdúböszörmény közművelődésében is jelentős helyet foglaltak el az olvasókörök, egyletek. Az egyik legrégibb olvasókör az 1878-ban alakult Iparos Olvasókör, amely jogelődje az 1924-ben újjáalakult Fazekas Gábor Iparos Olvasókörnek. A rendelkezésre álló források lehetővé teszik, hogy a hajdúböszörményi iparosság egyleti életét, a Fazekas Gábor Iparos Olvasókör működését — különösen az 1935—45 közötti időre vonatkozóan — felvázoljuk. A tárgyul választott iparos olvasókör tulajdonképpen szakegylet, amelyet alakulása idején, 1878-ban, céljait, működését illetően, más olvasóköröktől némileg eltérő módon kell értékelni. A kiegyezést követő időben alakult olvasókörök az esetek többségében a politikai tevékenység pótlására, vagy éppen a politikai tevékenység fedőszerveként alakultak. A szakegyletek hagyományai a céhekig vezethetők vissza, mikor is e keretek között dolgozó kis létszámú mesteremberek is igyekeztek megtalálni a tanulás, a művelődés útját. Magyarország elmaradott gazdasági fejlődését látva a XIX. sz. felelős emberei, politikusai és reformerei — Kossuth, Széchenyi, Eötvös és mások is — az általános népoktatáson túl, az ország ipari fejlődésének támogatására a szakoktatás fejlesztése és ezzel párhuzamosan a szakműveltség emelése érdekében emeltek szót. Az 1870-es évektől az Iparegyesiilet akciói, az olvasótermek felállítása, népszerű füzetek kiadása, az iparoktatás célkitűzéseit hivatottak szolgálni. Az egyes szakmák dolgozói pedig sorra alakították önképző egyleteiket. Az ipar szervezés, s ezáltal a kisipari fejlődés tekintetében fontos határkő az 1872- ben létrehozott ipartörvény, amely megszüntette a céheket és a szabadabb fejlődést biztosító ipartársulatok alakítását írta elő.14 Hajdúböszörményben is egymás után alakultak az ipartársulatok. „.. .miután az 1872. évi VIII. te. 83. §-a a céhrendszert megszüntette, s miután mindenkinek általános óhaja egy olyan társulatot, erkölcsi testületet alkotni, melynek törekvése leend az ipar terén a korral való haladást, a szellemi képzettséget előmozdítani, egymáson tapasztalat, tanácsadás által segíteni, általában minden szép és nemes ipari célt istápolni, ... a törvény által megszüntetett céhek helyébe az ipartörvény korlátái között ... ipartársulatot alakítanak, s a régi megszüntetett céhek vagyonait ... az ipartársulatnak adják át.”15 Az 1872-es ipartörvény módosítása 1884-ben következett be, a törvény az ipar társulatok helyébe az ipartestületek létrehozását írta elő. Az ipartörvény kimondja: az ipartestület feladata tagjainak szakmabeli és általános továbbképzésének előmozdítása.16 Az évtizedek során újabb és újabb ipartörvények születtek, de valamennyi hangsúlyozta az iparosok műveltségi, művelődési lehetőségének nélkülözhetetlenségét. A Hajdúböszörményi Iparos Olvasókör 1878. évi alakulására nincs adatunk. A korabeli sajtó tájékoztat a megye területén azidőben alakuló iparosok 14 Lippay István: Az ipartestületekről és az Ipartestületek Országos Központjáról. Bp., 1932. 432. old. 15 HBmL. IX. 254. 1872. dec. 26-i közgyűlési határozat. 16 Az ipartörvény értelmezését 1. Lippay i. m. 63
