A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Tanulmányok - Gellér Ferencné: Hajdú megyei könyvtárak és olvasókörök a két világháború között
HAJDÚ MEGYEI KÖNYVTÁRAK: ÉS OLVASÓKÖRÖK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Geller Ferencné Adalékok a Hajdúböszörményi Fazekas Gábor Iparos Olvasókör 1935—1945 közötti működéséhez 1. A népkönyvtárak és olvasókörök helyzetének általános jellemzése A két világháború közötti korszak könyvtári kultúráját a népkönyvtárak és az olvasókörök képviselték. Az ellenforradalom könyvtárpolitikája egyik fő feladatának — az időközben elpusztult dualizmus korabeli népkönyvtárak újjászervezését tartotta. A VKM az iskolánkívüli népművelésről 1922-ben kiadott rendeletében a népművelés újjászervezésének szükségességéről és feladatáról így írt: „A népművelésre — amely szóban a nép egész nemzetet jelenti — kettős feladat vár: egyfelől szorosabb megkötöttség nélkül, de azért tervszerűen, szervezett formában kell pótolnia az iskola által hagyott hiányokat, másfelől pedig az egyes iskolafokokon végigment emberek továbbművelését kell szolgálnia a legmagasabb fokig. E munka a jövőben nem merülhet ki a régi értelemben vett szabadoktatás keretei közt végzett ismeretterjesztő, tudományt népszerűsítő tevékenységben, hanem az emberi lélek művelésének más nevelőhatású módját és eszközeit is föl kell ölelnie.”1 A rendelet értelmében megszervezik az Iskolánkívüli Népművelés Országos Bizottságát, mely szervnek feladata az összes iskolánkívüli népművelési ügyek irányítása, felügyelete, a szükséges ellenőrzés gyakorlása. A rendelet hangsúlyozza: „Az iskolánkívüli népművelés a kezdeményezés és a munka közvetlen végzése szempontjából a jövőben is a társadalom feladata marad.”1 2 Népköny vtárak A Bizottságon belül a IV. szakbizottság foglalkozott a népkönyvtárak ügyeivel. A népkönyvtárak szervezésében fordulat azonban csak 1927-ben következett, mikor is elsőízben alapítottak új könyvtárakat és kijelölték a népkönyvtárak helyét a népművelés egészében és a különböző típusú és rendeltetésű könyvtárak között. 1927-ben 1500 népkönyvtárat hoztak létre. Számuk a harmincas évek közepéig kb. 1629-re emelkedett. Ezzel párhuzamosan folyt a Földművelésügyi Minisztérium gazdakönyvtárainak alapítása, és egy évtized alatt, a harmincas évek közepéig több mint 1500 új gazdakönyvtárat létesítettek. így a régi népkönyvtárak maradványaival, a közművelődési és ifjúsági körök könyvtáraival 1 Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete az iskolán kívüli népművelésről. — Bp., 1922. Franklin. 2 Uo. 59
