A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Tanulmányok - Kahler Frigyes: Réczei Sándor naplója. Adalékok a Tiszántúl 1919-1920-as román megszállásának történetéhez

RÉCZEI SÁNDOR NAPLÓJA ADALÉKOK A TISZÁNTÚL 1919— 1920-AS ROMÁN MEGSZÁLLÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ

Kahler Frigyes

I.

Debrecen — és a Tiszántúl — román megszállására vonatkozó levéltári anyag számos dokumentuma nem került még feldolgozásra. A témával foglalkozó dolgozatok1 csak kisebb mértékben támaszkodnak a Hajdú-Bihar megyei Levéltár iratanyagára, döntően az egykori sajtót használják forrásul. A „román megszállás panaszanyaga” című csomók1 2 mellett e dolgozat keretei között elsősorban Réczei Sándor egykori debreceni ítélőtáblái bíró ez ideig nem publikált naplóját használjuk fel fő forrásként.

A naplóban3 — 252 nyolcadíves gépelt oldalon — Réczei eleinte naponta, majd több napos időszakokat összefogva jegyezte fel — tehát nem utólagos visszaemlékezésről van szó,4 — azokat a tudomására jutott tényeket, eseményeket és — más forrásból hozzá nem férhető — beszélgetéseket, az egykorú közgondolkodás egy-egy jellemző megnyilvánulását.

A feljegyzések egyidejűsége megóvta a szerzőt attól, ami a memoárírókat oly gyakran befolyásolja: a későbbi eseményekből adódó dedukciótól és nem utolsósorban az író későbbi egyéni sorsából adódó káros hatásoktól. A visszavetítésnek mint a szubjektív torzítás egyik forrásának hiánya természetesen nem jelenti azt, hogy Réczei naplója nem tükrözi a szerző szubjektumát. Ez azonban — adott esetben — nem a leírt tények torzításában nyilvánul meg. A napló melléklete5 — sajnos hiányos — tanúsítja a szerző szándékát: pontosan lejegyezni és lehetőleg dokumentálni az eseményeket. Ezt a törekvést Réczei nem tudta ugyan maradék nélkül megvalósítani — értesülése többször pontatlan és korántsem teljes. Mentes azonban a rosszhiszemű hamisítástól, az események szándékos torzításától. A napló szerzője ugyanakkor nemcsak az események rögzítésére törekedett. Papírra vetette minden esetben saját

1 Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története (Szerk.: Tokody Gyula) Db. 1970. 143—150. old.

2 HBmL. XV. 8/1—2.

3 Teljes címe: Dr. Réczei Sándor: Naplójegyzetek Debreczen szab. kir. város román megszállásának idejéről (1919. április 23—1920. márczius 11.) 40 irat és fényképmelléklettel.

Jelzete: XV. 8/3—4. A mellékletek könyv alakú tokban. További hivatkozásban R.

4 Ez következik a fogalmazás módjából is: Pl. „Tegnapi feltevésemet.. .a mai lapok igazolják R. 96. Addig róttam a román invázió történetének napi krónikáját, míg végül önmagam is belejutottam a történések szomorú forgatagába.” „R. 214.” Kiemelés tőlem K. F.

5 Több plakát és újság mellett hiányzik az a 25 koronás ún. fehér bankó is, amely 2000-nél nagyobb széria számú — tehát a forradalmi kormányzótanács kiadása— Is amelynél látszik, hogy „Valamelyik furfangos előadóm a series kezdőszámát 1-essé igyekezett vörös téntával kikorrigálni.” R. 164.

3 Évkönyv VII.

33