A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A Hajdúkerület, majd Hajdú vármegye népiskoláinak fejlődése Kiss József tanfelügyelő működése idején 1872-1891
Történet: Magyarország összefüggő története a Hunyadiak koráig. Természetrajz: A negyedik osztállyal együtt. Éneklés: a másik két osztállyal együtt. VI. osztály Vallás: Az ötödik osztállyal együtt. Nyelvtan: Az ötödik osztállyal együtt. Számtan: Az ötödik osztállyal együtt. Földrajz: Európa s a többi világrészek ismétlése. Az égitestek felosztása, a föld kettős forgása, az évszakok. A földgömbön levő körök, a hold, a naprendszer. Történet: Az ország összefüggő története a Hunyadiak korától a Mohácsi vészig részletesen; a Habsburgok kora a mai napig általánosan. Természettan: A víz, úszás. A levegő egyoldali nyomás, tűzfecskendő. A hang, vízhang, fül. Hőmérő, pára, felleg, eső, hó, harmat, dér. A világosság, árnyék, különböző színek; szivárvány; gyűjtőlencse. A delejesség. A villanyosság legegyszerűbb tüneménye. Ének: a másik két osztállyal együtt.” A hatosztály tananyagának áttekintése meggyőz bennünket arról, hogy a vallásos nevelés állt előtérben s a tananyagban központi helyet kapott a vallástan tanítása.20 Irodalommal egyáltalán nem foglalkoztak még a felsőbb osztályokban sem, kevés természettudományos ismeret mellett a gyakorlati oktatás már helyet sem kapott az anyagban. Bár a jelentések szerint az egész megyében Földes község iskolái és tanítói épületei voltak legjobb állapotban s a tanítási feltételek is kedvezőek, mégis, Vincze József a helybeli tanítótestület elnöke elégedetlen az eredményekkel. Szerinte „szellemi fejlődésben nagy haladást mutat elemi iskoláink ügye, e haladás azonban sok tekintetben csak látszólagos, mert a gyakorlati életben ma is általános a panasz nemcsak a növendékek képzetlenségéről, hanem erkölcsi ferdeségeiről is.”21 A népnevelés hibáit az ellenőrzések és az iskolafelügyelet mulasztásaiban kereste. A tankerület népiskoláinak anyagi és szellemi állapotát vizsgálva összefoglalóan elmondhatjuk, hogy Kiss József tanfelügyelő ügyszeretete, lankadatlan buzgalma enyhített a felvetett nehézségeken. Évenként átlag 400 iskolalátogatást végzett, tehát legalább kétszer minden osztályba eljutott. Gyakori iskolalátogatásainak eredményeként könyvelhetjük el a felsorolt eredményeket: az iskolák számának gyarapodását, a tanítói létszám állandó emelkedését, az iskolába járók számának növekedését. A Protestáns Néptanító így jellemzi: „Nem jelenik ő meg egyetlen iskolában sem úgy, hogy annak szellemi élete emelésére, a hiányok pótlására jóakaratú tanácsait, útmutatásait ne hallatná... a gyermekeket szorgalomra, takarékosságra, tanítójuk iránti tiszteletre inti... nem jelenik meg egyetlen városban sem, hogy a tan és nevelés ügynek lelkes barátokat ne szerezne.”22 Fáradozásának gyümölcse közel 20 éves tanfelügyelői működése alatt beérett. 20 Vö.: Ravasz János—Felkai László—Beltér Béta—Simon Gyula: A magyar nevelés története a feudalizmus és a kapitalizmus korában Bp. 1968. 110. old. 21 Protestáns Népiskolai Lap 1884. jún. 27. A ref. tanító a népiskolai kormányzatban címen. 22 Uo. 1888. máj. 5. 10. sz. 284. old. 26
