A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A Hajdúkerület, majd Hajdú vármegye népiskoláinak fejlődése Kiss József tanfelügyelő működése idején 1872-1891

ság számára készített jelentései és a visitatiós jegyzőkönyvek szerzőnek sem állnak rendelkezésére, mégis úgy érezzük, Kiss József személye megérdemli, hogy munkájával a fellelhető adatok alapján részletesebben foglalkozzunk.5

I. A népiskolák anyagi és szellemi állapota

Hajdú vármegye, mint ilyen az 1876. évi 33. te. alapján alakult a következő városokból és községekből :6

a) Nánás, Dorog, Böszörmény, Hadház, Szoboszló és Vámos Pércs hajdúvárosokból s az ezen városok birtokos lakosai által bírt pusztákkal együtt, amely rész korábban Hajdúkerületnek neveztetett;

b) Csege, Balmaz-Űjváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspökladány, Szovát, Tetétlen és Földes Szabolcs megyei községekből, továbbá az ugyancsak Szabolcs megyéhez tartozott Józsa-Szentgyörgy pusztából, mely ez alkalommal alakult községgé;

c) Kaba, Mikepércs és Sámson Bihar megyei községekből és az ugyancsak Biharhoz tartozott Debrecen sz. kir. városból.

A népoktatási törvény kötelezte a községeket, a városokat és az egyházi szerveket, hogy a tanköteles korú gyermekek számára iskolákat állítsanak, a meglevőket pedig a szükséghez képest bővítsék. Kimondta: hogyha egy községben legalább 30 tanköteles korú (6—12 éves) gyermek él és nincs már működő felekezeti iskola, a község köteles elemi népiskolát felállítani.7

A törvénynek e szakasza nagy feladatok elé állította a hitfelekezeteket. Ha nem akarták elveszíteni iskolájukat, áldozatokat kellett vállalniuk. Gondoskodniuk kellett az iskolaépületekről, azok felszereléséről s vállalni kellett a tanítók díjazását, az iskola fenntartási költségeit. Mint az 1880. szeptember

14-i református esperesi jelentésből kitűnik a XXXVIII. te. válaszút elé állította az egyházakat. „А XXXVIII. te. kihirdetésekor felvetődött a kérdés: váljon nem lenne-e célszerű az iskolaügyet feladni és az e célból szükséglendett egyházaink megerősítésére fordítani. Egyházkerületünk az iskolák mellett foglalt állást, s azonnal munkába vette a tanügynek a XXXVIII. te. követelményei szerint lehető reformálását.”8

Miután az egyházak az iskolát saját veteményes kertjüknek tekintették, nem mondtak le a reformok megvalósításával együttjáró erőfeszítésekről, mert úgy ítélték, hogy a tettek nyomán megerősödve diadallal győzhetik le az ellenük gördülő akadályokat. Az iskolák ily módon — Eötvös törekvése ellenére —- továbbra is az egyházak kezén maradtak.

A tankerület közoktatási állapotának fejlődését, a tanügyigazgatás terén elért eredményeket az alábbi összehasonlító adatokkal erősíthetjük meg:9

5 Kiss József tanügyi jelentései Hajdú megye népoktatási állapotáról évenként nyomtatásban megjelentek. Ezek adatgazdagságára, valamint 1873. évi elnöki jelentésére — melyet műkincsként tartanak számon — építjük dolgozatunkat. Eredeti anyagok hiányában ezeket tekintjük elsődleges forrásoknak.

6 Magyar Törvénytár 1875—1876. évi törvénycikkek. Bp. 1896. 1876: XXXIII. te. 483. old.

7 Magyarország története 1848—1890. Szerk.: Katus László Bp. 1979. 2. kötet 1399. old.

8 TREL. Alsószabolcs-Hajdúkerületi Ref. Egyházmegye közgyűlési jkve 1880. szept. 14. No. 10.

9 Elnöki jelentés a Szabolcs megyei és Hajdúkerületi tankerületekben levő községek 1873. évi közoktatási állapotáról. Szerk.: Kiss József Db. 1874. 2. old.

20