A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Fórum - Müller Veronika: Megjegyzések a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve I-V. kötetéhez

nyok5; gazdaságtörténeti tanulmányok, különös tekintettel a XX. századra — elsősorban agrártörténet6; ugyancsak gazdaságtörténeti — elsősorban kereskedelem- és iparpolitikával foglalkozó munkák7; valamint a Hortobágy fejlődésére vonatkozó adatok8 9. Mindezek a felsorolások nemcsak a szerzők elmélyült munkáját, de a koncepciózus szerkesztést és a munkálatok jó ütemezését is bizonyítják. — Mindezt azért tartom lényegesnek hangsúlyozni, mert nem egy levéltári évkönyv vagy tanulmánykötet esetében megfigyelhetők a gyors és ad hoc jellegű készülés nyomai, amelyek természetszerűleg a tanulmányok minőségét is meghatározzák.

Részletesebben a sajátos és lényegét, valamint a jövőbeni elvárásokat tekintve tipikus, de megjelenési formáját tekintve nagyon is újszerűnek mondható levéltári műfajú munkákkal szeretnék foglalkozni, amelyek az évkönyvek FÓRUM részében találhatók. — Gondolok elsősorban azokra a dolgozatokra, amelyek bizonyos, részint társadalmi igények, részint a szerzők saját belátásai (melyek nyilvánvalóan anyagismeretükből következnek) szerinti meghatározott szempontú forrásismertetést tartalmaznak. — Tekintettel arra, hogy a műfaj országos viszonylatban is úttörő, e munkálatok — véleményem szerint — egyelőre mindenképpen kísérleti jellegűek.

Az egyes szerzők a következőképpen vetették fel, és oldották meg a problémát:

Meghatározott, viszonylag szűkebb témakörre vonatkozóan ismertet forrásokat Béres András „A Hortobágy fejlődéstörténetének vázlata és levéltári forrásai” c. munkájában. -— Tulajdonképpen a cím nem teljesen fedi a tartalmat, mert a téma ismertetése igazán nagyon alapos és nem vázlatos, a levéltári fondok ismertetése vázlatosabb, amennyiben a szerző nem bontja témakörökre.

A rövid tartalmi ismertetést követően a főbb irattípusok szerint ismerteti az anyagot Mervó Zoltánné „Az iskolatörténeti kutatás levéltári forrásai” c. munkájában.10 Az ismertetés nagyon érdekes és hasznos, mert az általa és általunk is helyesnek vélt, az iskolatörténet széles értelemben vett felfogása alapján felsorolt minden egyes altémához leírja a főbb irattípusokat, nemcsak a megyei, de a központi kormányszervek iratait is. — Orosz István munkája

5 Mervó Zoltánné: A leányok iskolai oktatása Debrecenben apolgári forradalom előtt. HBmL Évk.I. 27—58. old. Mervó Zoltánné: a debreceni leányiskolák történetének főbb kérdései a XIX. sz. második felében. HBmL Évk. II. 25—53. old. Mervó Zoltánné: Korszerű mezőgazdasági ismeretek oktatása a debreceni Tanítóképzőben a XIX. sz. második felében. HBmL Évk. III. 93—108. old.

6 Gazdag István: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének áttekintése Hajdú-Bihar megyében 1949—1956 között. HBmL Évk. II. 91—117. old. Gazdag István: Adalékok a debreceni tanyavilág felszabadulás utáni történetéhez. HBmL Évk. III. 125—136. old. Gazdag István: Hajdú és Bihar megyék gazdaságtörténetének néhány kérdése az első világháború éveiben HBmL Évk. V. 5— 19. old.

7 Újlaki Zoltán: A debreceni Kereskedelmi és Iparkamara iparpolitikai törekvései a XIX. sz. végén (1890—1900). HBmL Évk. I. 221—226. old. Újlaky Zoltán: A Debreceni Állami Gazdaság gazdálkodása 1951—1956 között. HBmL Évk. III. 137—146. old. Újlaky Zoltán: Egy évtized a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara iparpolitikai tevékenységéből (1901—1910). HBmL Évk. IV. 29—37. old. Újlaky Zoltán: A kereskedelem és pénzügy néhány kérdése Hajdú és Bihar megyében az 1918—1919-es forradalmak idején. HBmL Évk. V. 41—63. old.

8 Béres András: Debrecen város legelőgazdálkodása a Hortobágyon a XIX. sz. elején. HBmL Évk. I. 159—190. old. Béres András: Állategészségügy a XIX. sz. eleji Hortobágyon. HBmL Évk. III. 75—92. old. Béres András: A Hortobágy ipari létesítményei. HBmL Évk. IV. 5-—17. old.

9 Béres András: A Hortobágy fejlődéstörténetének vázlata és levéltári forrásai. HBmL Évk. II. 131— 147. old.

10 Mervó Zoltánné: Az iskolatörténeti kutatás levéltári forrásai. HBmL Évk. IV. 193—203. old.

185