A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Fórum - Müller Veronika: Megjegyzések a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve I-V. kötetéhez

„A hajdúvárosok agrártörténetének levéltári forrásai”11 — a forrásokat nem forrástípusok, hanem kutatási témák szerint szinte egységes összefüggő tanulmányban, alaposan elemezve ábrázolja.

Szűcs Ernő „Az üzemtörténetírás levéltári forrásai” c. munkájában11 12 nagyon alapos áttekintést ad napjaink e fontos kutatási területéről, a szerzőt idézve e „fiatal történetírási ágazatról”13. A megye üzemtörténetírásának jellemző vonásait bemutatva — az eredményeket és a problémákat egyaránt, nagyon alapos ismertetést ad magukról a levéltári forrásokról. A leírásban, bár keveredik a fondok sorrendje, illetőleg a témakörök szerinti bontás, de ez éppen a téma bonyolultságából és sokrétűségéből következik. Nagy érdeme viszont a munkának, hogy a levéltári iratfajtákat a segédletekkel, mutatókkal való ellátottság, egyszóval a kutathatóság szempontjából szinte teljes mélységig vizsgálja. Emellett a más közgyűjtemények és országos intézmények anyagára, valamint a bibliográfiák, monográfiák és statisztikák nyújtotta adatokra és lehetőségekre is felhívja a figyelmet. Megint más szempontból nyúl a kérdéshez Balogh István, aki „A néprajzi kutatás levéltári forrásai”-ban14 a Magyarság Néprajza tárgybeosztását követve érzékelteti, hogy — idézve a szerzőt — a „.. . levéltárban hol, milyen tárgykörökben kecsegtet sikerrel a kutatás”15. A szöveges rész és a jegyzetek együttesen részben a még feldolgozatlan levéltári forrásokat, részben a levéltári forrást felhasználó irodalmat viszonylagos teljességben tükrözik.

Végezetül, mert nem teljesen illik az eddig felsorolt levéltári forrásismertető tanulmányok profiljába, említem meg Serflek István „Munkásmozgalomtörténet—ideológiai munka—közművelődés Hajdú-Biharban” c. munkáját16, amelyben a szerző bemutatja a megyei munkásmozgalom-történet kutatásának, publikálásának egy évtizedes eredményeit (dokumentumait) és az elkövetkező időszak konkrét feladatait.

Talán észrevehető volt, hogy óvakodtam a felsorolt tanulmányok esetében a kategorikus értékeléstől. Tettem ezt azért, mert mint említettem, éppen a műfaj újszerűségéből következően tulajdonképpen ezek a munkák kísérleti jellegűek. Az adott témakörre vonatkozó forrásfeltárás miatt mindegyik kivétel nélkül rendkívül értékes és hasznos, és megfelel a levéltári évkönyv célkitűzéseinek. A műfaj azonban még nem kristályosodott ki. Az idézett dolgozatok szinte kivétel nélkül az anyag alapos, elemző, tudományos ismertetése miatt tanulmánynak épp úgy felfoghatók, mint — tekintettel a forrásismertetésre — valamiféle segédleteknek. És itt természetesen nem a fogalmakon van a hangsúly, hanem a tartalmpn. Mint a Levéltári Osztály munkatársának a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyv vitáján óhatatlanul beszélnem kell arról, hogy amint a felsorolt és idézett munkák így és ilyen formában jelenleg az évkönyv szerves részei, a jövő útjának annak kell lennie, hogy a módszert tovább kísérletezve az anyagrészek vagy témakörök meghatározott időhatáron belüli, a források oldaláról való feltárására kerüljön sor — vagyis a tanulmány ténylegesen a forrásfeltárás felé tolódjék el. Ilyen értelemben a következő öt éves tervekre országos

11 Orosz István: A hajdúvárosok agrártörténetének levéltári forrásai а XVIII—XIX. században. HBmL Évk. II. 149—164. old.

12 Szűcs Ernő: Az üzemtörténetírás levéltári forrásai Hajdú-Bihar megyében. HBmL Évk. II. 165— 179. old.

13 Szűcs Ernő: i. m. 165. old.

14 Balogh István: A néprajzi kutatás levéltári forrásai. HBmL Évk. IV. 185—192. old.

15 Balogh István: i. m. 187. old.

16 Serflek István: Munkásmozgalom-történet — ideológiai munka — közművelődés Hajdú Biharban. HBmL Évk. IV. 249—259. old.

186