A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Fórum - Halász Péter: A termelőszövetkezeti fejlődés regionális történeti irodalma

fejlődésével együtt keletkezett vagy kapott jelentőséget, de félek szabadjára ereszteni a képzeletet. Tudván tudom ugyanis, hogy a tsz-történetírás — sem mint tudomány, sem pedig mint mozgalom ■— nem végezheti el mindazt, ami egy

— a falusi társadalom alapvető változásainak, okozati összefüggéseinek megismerése érdekében dolgozó — szociológiai kutató intézménynek volna a feladata. Ezeknek, és még más témáknak a kutatása semmi esetre sem lehet a tsz-történetírás feladata, ámde jó eszközként felhasználhatók saját céljainak eléréséhez.

8. A termelőszövetkezetek történeti útjával foglalkozó kiadványok jelenlegi problémáinak számbavétele után szeretnék felvetni néhány elképzelést a módszer továbbfejlesztésére vonatkozóan.

a) Természetszerűen fölvetődik az a kérdés, hogy ha a termelőszövetkezetek történetét ilyen komplex szemlélettel dolgoznák fel, egy-egy szerző önmagában megtudna-e birkózni a feladattal úgy, hogy a szükséges módszerek alkalmazása során minden tekintetben színvonalas munkát végezzen? Az eddig megjelent és általam ismert tsz-történeti munkák alapján erre a kérdésre csaknem egyértelműen nemmel kell válaszolnom. Ha nagyon körülnézünk úgy tűnik, ilyen teljesítményre talán csak Erdei Ferenc vállalkozhatott volna. Legalábbis erre enged következtetni a termelőszövetkezeti mozgalom átfogó, tudományos igényű és megalapozottságú feldolgozására vonatkozó — korábban már idézett — munkaterve. A munkaterv kidolgozásának során lebonyolított kiterjedt konzultációk azonban arra vallanak, hogy ezt a munkát ő maga sem egyedül kívánta elvégezni.

Kézenfekvő tehát, hogy ha növelni akarjuk a termelőszövetkezetek történetével foglalkozó munkák színvonalát, s az erre fordított eszközök és energiák hatékonyságát, akkor előbb-utóbb át kell térni a kollektív munkálatok módszerére. Erre vonatkozóan már történtek is próbálkozások. Az egyszerűbb „társulási formák” közül megemlítem a hajdúböszörményi Bocskai Tsz 25 éves történetét feldolgozó kiadványt, Székelyhídi Ágoston és Lázár Imre munkáját,26 amelyben egyikük elsősorban a gazdálkodással, a termeléssel kapcsolatos kérdéseket dolgozta fel, a másik szerző pedig — riportok formájában — a társadalmi, emberi vonatkozásokat. Más „fölállásban”, de hasonló módon készült el Schneider Miklós és Szomszéd Imre Kis-Zagyvavölgye termelőszövetkezeti mozgalmával foglalkozó munkája33 34, aholis egy levéltári kutatásokban jártas és egy gazdasági-gazdaságpolitikai kérdésekben otthonosabb szerző fogott össze. Nem merném állítani, hogy ezek a kollektívnak is tekinthető vállalkozások minden vonatkozásban kielégítő eredménnyel jártak, de az biztos, hogy az ily módon elkészült anyagok összehasonlíthatatlanul sikerültebbek, mintha a szerzők bármelyike egyedül fogott volna hozzá.

A különböző szakismeretekkel rendelkező szerzők közti — némileg más természetű — munkamegosztásra találunk példát a Mezőgazdasági Múzeum által kiadott Termelőszövetkezettörténeti Tanulmányok I. és TE kötetében. Itt arról van szó, hogy három agrárszakember által készített tsz-történethez

— amelyek elsősorban a termeléssel közvetlenül kapcsolatos körülményeket és eseményeket mutatják be — egy negyedik szerző — Szijjártó András — szociológiai felmérést végzett a tagság társadalmi összetételének, szakképzettségének, a munkamegosztásban elfoglalt helyének, a szemléletmódra, társadalmi

33 Hodek József: Vihar és szivárvány. Kossuth K. 1967. 329 old.

34 Schneider Miklós—Szomszéd Imre: A Kis-Zagyvavölgye termelőszövetkezeti mozgalmának 25 éve.

1975. 88 old.

166