A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Fórum - Halász Péter: A termelőszövetkezeti fejlődés regionális történeti irodalma
és őszinte felvázolására. Lényegében ugyanezt mondhatjuk Hajdúböszörmény másik termelőszövetkezetének a Vörös Csillag 25 éves történetét bemutató tanulmányról is.27 Ebben kevesebb hely jutott a termelőszövetkezet tagjainak visszaemlékezéseire, ezzel szemben céltudatosabb és eredményesebb a szövetkezet gazdasági tevékenységének elemzése. Az eddigiek során példaként említett termelőszövetkezeti munkákban a gazdasági tevékenység elemzésén kívül a „tudati”, az „életmódbeli” kérdésekről is szó esett. Más kérdés az, hogy milyen szinten és milyen terjedelemben. Úgy tűnik kevés olyan tsz-történetíró van, aki ne érezné magára kötelezőnek, hogy munkájába beillesszen egy olyan fejezetet, amely — legalábbis címében — a tagság „tudatával”, „életformájával” foglalkozik. Ha azonban belelapozunk ezekbe a fejezetekbe kiderül, hogy a „tudatvilág” kérdése rendszerint a tulajdonosi és munkavállalói érzülettel kapcsolatosan már igen sokszor megfogalmazott összefüggések felmondására szűkül s az „életforma” alatt a legtöbben életkörülményeket értenek.29 Ezeknek a témáknak a fölvetése a hatvanas években készült tsz-történeti munkákban igen örvendetes jelenség volt, manapság azonban ezzel a módszerrel már aligha lehet újat mondani, és szerencsés esetnek tekinthetjük azokat, amikor a „tudatváltozás” jeleit nem előregyártott, a sem- mitmondásig általánosított szövegrészekben, hanem helyi konkrétumokhoz kapcsolva kapjuk.30’31’32 De még itt sem illeszkednek „egyenrangú” témaként, szempontként a gazdasági és politikai vonatkozásokhoz. Kitűnik ez egyebek között abból is, hogy az ismertetett tsz-történeti munkák terjedelmének átlagosan mindössze 3%-át teszik ki. Ám még ha nagyobb teret kapna, akkor sem volna helyes, hogy a „tudatviszonyok”-ban bekövetkező változásokat a szövetkezeti fejlődés teljes folyamatából kiszakítva vizsgáljuk. Hiszen a „tudat” nem önmagában létezik, hanem a létezés, vagyis az események konkrét formáihoz kapcsolódva. Ezért sokkal szerencsésebbnek tűnik az a megoldás, amikor a szövetkezet életének bemutatása közben, azzal párhuzamosan, illetve abba beleágyazva válik érzékelhetővé. Ezt az általam ismert tsz-történeti munkák közül kettőnél sikerült többé-kevésbé megoldani. Közülük elsőként Hodek Józsefnek, a battyánpusztai termelőszövetkezet nagyhírű elnökének visszaemlékezéseit kell megemlíteni,33 amelyben ugyan egyetlen szó sincs a tagok tudatvilágáról, Hodek — aki elnöknek is páratlan volt s írónak sem utolsó — mégis ezen keresztül ábrázolja a szövetkezet kisebb-nagyobb eseményeit. Ezen kívül a nagyszéná- si Lenin Tsz történetéről készült munkát említeném.28 A szerző a közöttük élő ember tájékozottságával és elkötelezettségével fogalmazza meg a jelenségeket, s szinte ösztönösen keresi az események emberi, közösségi hátterét, indítékait. 7. A termelőszövetkezetek történetével foglalkozó kiadványok felsorolt csoportjai természetesen nem különülnek el egymástól minden esetben szigorú egyértelműséggel. A különféle megközelítési módok és az alkalmazott módszerek keverednek, és kedvező esetben igen jól kiegészítik, segítik egymást. Egy termelőszövetkezet ugyanis összetettebb és bonyolultabb társadalmi-gazdasági27 Gazdag István: A hajdúböszörményi Vörös Csillag Mgtsz 25 éve. Hajdúböszörmény, 1974. 164 old. 28 Tóth Lajos: Vajúdó világ. Nagyszénás, 1973. 186 old. (A nagyszénási Lenin Tsz 25 éve.) 29 Dr. Hegedűs Kálmán: Két évtized a Rákóczifalvi Rákóczi Tsz életéből. Szolnok, 1972.174 old. 30 Görög Imre: Szil község és a szili Győzelem Tsz története. Kiadta a tsz. Mosonmagyaróvár, 1972. 224 old. 31 Dr. Csóka János: Negyedszázad a közösben. 1973. 134 old. (A tiszanánai Petőfi Tsz története.) 32 Dr. Bök Jenő: A valkói Új Élet Termelőszövetkezet története. Termelőszövetkezettörténeti Tanulmányok III. 1975. 85—162. old. 164
