A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Fórum - Halász Péter: A termelőszövetkezeti fejlődés regionális történeti irodalma
nősen becsesek azok az írások, amelyek a gazdálkodás méreteit és hatékonyságát bemutató adatokon kívül az egyéni, vagy közösségi megnyilvánulásokat is igyekeznek feltárni. A következőkben ezek közül mutatok be néhány jellemzőbbet.23 Az Alsószuhai Új Élet Tsz24 történetével foglalkozó tanulmány utolsó fejezetének végén a szerző kitér a „tudati viszonyok változására”, valamint a „megváltozott életmód”-ra, és ezzel kapcsolatban megemlíti a „közös”-höz való kapcsolat erősödését, a munkavállalói szemlélet növekedését, a vallásosság fokozatos megszűnését, valamint a származásnak mint értékmérőnek az eltűnését. Néhány adattal szemlélteti az életmód változásait: rádió, televízió, motor, autó. Tehát csak nagyon általánosan érinti a kérdést, néhány megfigyelése azonban teljesebbé teszi a szövetkezet kollektívájáról alkotott képet. A híres barcsi Vörös Csillag Tsz24 25/3 működésének első húsz esztendejét dr. Benke József dolgozta fel, s több mint tíz esztendeje megjelent könyve akkor úttörő jelentőségűnek számított, s az emberi kapcsolatok, a tudati viszonyok érzékeltetésével ma is tanulságos. Az egyik jelenségre különösen az ötvenes évek tárgyalása során figyelhetünk fel. Bár a szerző nem fogalmazza meg közvetlenül, az eseményekből kiderül, hogy a szövetkezet — több más körülmény mellett — azért tudott elérni országos szintű eredményeket, mert a vezetőknek volt tudása, bátorsága és lehetősége, hogy szembeszegüljenek a felülről érkező s nem egyszer ésszerűtlen utasításokkal, vagy legalábbis megtalálták a módját, miként kerülhetik el azok végrehajtását. Könyve végén dr. Benke is kitér a „tudati viszonyok’’-га, de ő nem elégszik meg az egyszerű megfigyeléssel, hanem kérdőíves felmérést végez, amely kiterjed a tagság 85%-ára! Sajnos a kapott adatokból levont következtetések nagyon szűkösek (iskolai végzettség, termelőszövetkezethez való viszony, politikai szervezettség, világnézet), de legalább számadatokkal tudja alátámasztani és korosztályonként is értékelni tudja az egyes jelenségeket. Ugyancsak kérdőívvel, illetve kikérdezéssel közeledett a témához a békéscsabai tsz-ek 15 éves történetét feldolgozó Virágh Ferenc.25, Módszere (hatvan- hárman gyűjtötték az anyagot és az információkat) azért is érdekes, mert a gazdálkodás, a termelés múltjára vonatkozó anyag számottevő részét is így gyűjtötte össze. Csak sajnálni lehet, hogy aki ekkora apparátussal rendelkezik, megelégszik néhány szórványos, tv-vásárlásra, üdülésre, szociális segélyekre vonatkozó információval. Érdekes, és ami fő: valóságos, ténylegesen helyi vonatkozású jelenségeket sorol fel a szerző a közösséghez való kötődéssel és a munkához való viszonnyal kapcsolatban. A hajdúböszörményi Bocskai Tsz történetét feldolgozó kiadvány26 elsősorban célszerűen szerkesztett interjúk segítségével mutatja be a szövetkezet életének fontosabb eseményeit. Ezek a termelőszövetkezet néhány jelentősebb személyiségével való beszélgetések az egész könyv legizgalmasabb részei, amelyek valóban fontosat közölnek velünk. Természetesen a legjobb riport sem pótolja a színvonalas elemzést, csupán lehetőséget nyújt a valóságos helyzet árnyalt 23 A tanulmányok a települések abc-rendjében következnek. 24 Dr. Lökös László: Az alsószuhai Új Élet Termelőszövetkezet története. Termelőszövetkezettörténeti Tanulmányok II. 1973. 107—172. old. 24/a Dr. Benke József: A barcsi Vörös Csillag Tsz húsz éve. Kossuth K. 1968. 200 old. 25 Virágh Ferenc: A békéscsabai mezőgazdasági termelőszövetkezetek másfél évtizedes története. Kiadta Békéscsaba Városi Tanács V. B. Békéscsaba, 1964. 147 old. 26 Székelyhídi Ágoston—Lázár Imre: Huszonöt éve együtt. Debrecen—Hajdúböszörmény, 1974. 210 old. (A hajdúböszörményi Bocskai Tsz.) 1* 163
