A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Közlemények - Gazdag István: A termelőszövetkezetek szervezése Debrecenben 1948-1956 között

zetlen helyzete azzal a veszéllyel fenyeget, hogy lejáratja a szövetkezeti mozgalmat a parasztság előtt..Sor került a feladatok megfogalmazására is: a csoportoknak gazdasági segélyt, kedvezményes hitelt és a gépállomás támogatását kell biztosítani; minden csoport számára külön-külön ki kell dolgozni a gazdasági megsegítés módját és a folyó év gazdasági ütemtervét. A bizottság hangsúlyozta, hogy azokat a csoportokat, amelyek nem fejleszthetőek, fel kell számolni.16

A határozat által körvonalazott koncepció logikus: a parasztság számára vonzó szövetkezeteket kell szervezni, fejleszteni. E cél jegyében át kell formálni a szövetkezetek szervezetét, elegendő állami támogatást kell biztosítani, ki kell alakítani a megfelelő irányítási rendszert. A Szervezési Bizottság a politikai munka fontosságára az osztályidegen elemek jelenléte kapcsán utalt.

E program alapján került sor az elepi és a bellegelői csoportok mindössze két hónapos tevékenységének felülvizsgálatára.17 A legfontosabb következtetés minden bizonnyal a fokozott támogatás szükségességének felismerése volt. Nem telt el újabb két hónap és a megyei pártbizottság a debreceni szövetkezetek helyzetéről és jövőjéről adott értékelésében újabb elemeket helyezett előtérbe. A jelentés első helyen a szövetkezeti gondolat térhódításáról beszélt „.. .5—6 holdas, sőt 10 és 20 holdas kisparasztok egymás után kérik felvételüket a szövetkezetbe!. A csoport az igaerő biztosítása érdekében a „... környéken lakó kis- és középparasztokkal szerződést” kötött. Az ütemterv kialakításánál szem előtt tartották, hogy földjükből 1500 kát h. olyan homokterületen van, amelyen csak napraforgót, burgonyát, dohányt vagy rozsot lehet termelni „... úgy látszik, hogyha minden csoport a saját területén olyan növényt termeszt, amelynek a talaj megfelel, úgy igen magas jövedelmet tudnak biztosítani minden tag részére, sőt igen komoly tőke akkumuláció fog végbemenni.” A korábban tervezett egyenlősdiség helyébe a tagok „...aki többet dolgozik, az többet is kapjon, hogy munkanormák legyenek felállítva teljesítmény szerint...” elvet hangoztatták. A jelentés megerősítette, hogy mivel a tagok „nincstelen, földnélküli, emberek, a betakarításig előleg formájában biztosítani kell számukra a legszükségesebb javakat. A csoportok szervezeti kapcsolatát a megyei pártbizottság „egy gazdasági egységbe” tudta elképzelni, úgy „hogy a különböző csoportok részére biztosítani kívánjuk annak lehetőségét, hogy saját csoportjuk sorsát ők intézhessék.. .”18

1949 februárjában sor került a megyék mezőgazdasági és szövetkezeti tevékenységének felülvizsgálatára.19 Debrecen határában 12 működő csoport felülvizsgálatára került sor:

16 PI.A. 276. f. 60/5. 1948. december 8.

17 UMKL.FM. 2305 42/1948. HBmL K. 10. sz. Db. 1977. 5. sz. dokumentum.

18 PI.A. 276. f. 93—129. 1949. január 29.

19 Jelentés a debreceni földbérlőszövetkezet csoportokba történő szétosztásáról és felülvizsgálásáról — PI.A. 276. f. 93—129. 1949. február 22.

144