A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Közlemények - Gazdag István: A termelőszövetkezetek szervezése Debrecenben 1948-1956 között

20—25 km-re... vagy visszaküldték a véghatározatot, vagy egyszerűen sem a földnek, sem a földbérlő bizottságnak tájára sem néztek”.13

Az MDP KV is fokozott figyelemmel kísérte a földbérlő szövetkezeti mozgalom fejlődését. 1948. október 19-én a Hajdú megyei pártbizottság ülésén — amely a szövetkezet fejlődését értékelte — a KV küldöttei is jelen voltak. A referátum a mozgalom fejlődéséről adott számot és vázolta a bérlő szövetkezetek felépítését is Debrecen vonatkozásában; a létrehozott 9 földbérlő szövetkezet élén 5 tagú intéző bizottság áll, amely tartja a kapcsolatot a szövetkezet központi vezetőségével. Ez a debreceni struktúra, amelyet a megyei pártbizottság szorgalmazott, az egyes szövetkezetek önállóságát rendkívül leszűkítette. A pártbizottság ülésén több, á mozgalom fejlődésével összefüggő kérdés is felvetődött. A KV küldötte kifejtette a párt álláspontját a gazdagparasztság visz- szaszorításával kapcsolatban, majd a bérlő szövetkezetek fontosságát hangsúlyozta. A megye szövetkezeti mozgalmáról szólva megállapította: „... Az MB kiengedte kezéből a szövetkezeti mozgalom irányítását... a szövetkezeti mozgalom elszigetelten fejlődik, nincs központi vezetés. Nem történt fordulat a megyében a szövetkezeti mozgalom felé... Az MB nem veti fel a kulák támadás veszélyét”.14

A megyei pártbizottság vezetői nem fogadták el a kritikát, mivel az előző időszakban a megyében a szövetkezeti mozgalom állandóan napirenden szerepelt, aktívaülésen, népgyűlésen, párt- és falunapokon egyaránt. Kérték viszont a pártközpontot, hogy adjon konkrét segítséget, tegye közzé a szövetkezeti mozgalom fejlődésével kapcsolatos országos tapasztalatokat. 1948. október 23-án megalakult a debreceni Földbérlő Szövetség. A megyei pártbizottság azon a véleményen volt, hogy a „.. .csoportoknak egy gazdasági egységet kell alkotni...”, intézőbizottságaikat a Földbérlő Szövetkezet Központi Vezetősége fogja össze. A debreceni közösen termelő csoportok ebben a szervezeti rendszerben kezdték meg munkájukat. A csoportok többsége nincstelen mezőgazda- sági-, alkalmi-,erdőmunkásokból és lumpen elemekből tevődött össze. Szövetkezeteink agrárproletár jellegétől természetszerűen következett az elsők elkötelezettsége, azonosulása a forradalmi változásokkal. Ugyanakkor a lumpenelemek az ingatagságot, a munkakerülést jelentették, a csoportokat felülvizsgáló bizottságok a megszilárdítás egyik döntő elemének tekintették a munkafegyelmet lazító, a közösség érdekeit figyelmen kívül hagyó lumpenelemek kizárását. A tisztogatás után a tagság megerősödött — így váltak első szövetkezeteink a város termelőszövetkezeti mozgalmának szilárd bázisává. A tagság összetétele meghatározta az üzemi viszonyokat is. A táblás csoportokba földdel belépettek kb. 1,5 kát h.-as átlaggal rendelkeztek. Egy-egy csoport területe általában 5-nél több táblában helyezkedett el, élő és holt felszereléssel nem rendelkeztek. Az úttörők helyzetét rendkívül megnehezítette, hogy jóformán semmi élelmiszerkészletük nem volt. Munkába állításuk csak azután vált lehetővé, hogy a családok részére minimális élelmiszert juttattak.15

Az MDP KV szervezési bizottsága 1948 decemberében reálisan értékelte a közös művelést folytató csoportok helyzetét. „.. .kiderült, hogy a csoportok jórészében a vezetés osztályidegenek kezében van és a csoportok szervezeti felépítése, gazdasági helyzete sem megfelelő. Az így megalakult csoportok rende13 Az MDP Hajdú megyei Bizottságának jelentése a szövetkezeti, a mezőgazdasági, valamint a pa- pasztkérdésről. PI.A. 276. f.

14 HBmA. 41. 1. 3.

15 PI.A. 276. f. 93—129. 1949. január 29.

143