A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Dankó Imre: A Berettyó-völgy középkori települési, közlekedési és árucsereviszonyai
legfontosabbakról essék szó. A Kis-Körös Váncsod alatt ömlik a Berettyóba, ami Nagyvárad alatt a Sebes-Körösből szakad ki. A Kösmő három ágból eredő patak, Újlaknál fut össze a három ág és Nyüved mellett elfolyva Paptamásinál ömlik bele a Berettyóba, mint baloldali mellékvíz. A Berettyó jobboldali mellékvizei közül kettő érdemel különösebb figyelmet. Közülük a Hortobágyról már volt szó, az Érről azonban még nem. Az Ér eredetileg rendkívül sok ágból, apró vízfolyásból állt és az elnevezés nem is egy meghatározott folyóvizet jelölt, hanem inkább egy kiterjedt területet, amit számos vízjárás, meder, ág, folyás mocsarassá tett. Az Ér, mint ezekből a vizekből alakult, többé-kevésbé egyesült folyó Asszonyvásárától kísérhető figyelemmel; Kiskerekit, Székely- hidat, Kis- és Nagykágyát, Csokolyt, Diószeget és Jankafalvát érintve, Po- csajnál ömlik a Berettyóba. Az Érvölgye éles táji elválasztó vonal is; a Nyírséget választja el az Érmelléktől, illetőleg az Érmelléktől délkeleti irányban, északkelet-délnyugatra álló hegy vonulattól. A Berettyó-völgy sokmindenben hasonló az Érvölgyéhez. Mindkettő önálló kistáj, amelyeket azonos földrajzi tényezők alakítottak ki.17 Essék szó a Berettyóból Hencidánál kiszakadó Kék- Kállóról is, ami nagy kanyargásokkal Konyár felé vette az útját. A Berettyó-völgy nem más, mint egy alacsony hegyek, majd mindinkább dombok és végül alacsony hátságok közt egyre inkább kiszélesedve keletről nyugatra tartó, az Alföld felé nyitott medence. Voltaképpen meder, a Berettyó és számtalan ága, szakadék medre, vagy még inkább árterülete. Ennek az árterületnek a magasabb pontjain, hátasabb részein, a völgy széleihez közel eső, még a hegyekhez, dombokhoz tartozó alacsony magaslatokon alakultak ki az első települések. A terület ősidők óta lakott, szinte minden történelem előtti korból találhatók itt településnyomok, emlékek. Nemcsak a Berettyó-völgy halmaira, mint amilyen a szentmártoni Korhán-halom is, kell gondolnunk, hanem több más halomra, őskori várra, erődített helyre is, amikről Roska Márton azt írta, hogy a régészeti feltárások előrehaladtával számolni kell számos hasonlóval a Berettyó mentén.18 A honfoglaló magyarság a síkságot szállta meg elsőnek.19 A gyepű a Berettyó síkságra érkezése körül lehetett. Azonban őseink a gyepűket itt különösen korán, rövid idő múlva átlépték. A széles völgy egyenesen kínálkozott a megtelepedésre, a gyepű hátrahagyására. A Berettyó-völgy településeinek zöme X—XII. századi eredetű. Néhány szórvány szláv helynévtől, illetőleg az ebből is következtethető csekély számú szláv lakosságtól eltekintve, a Berettyó-völgy települései magyarok. A települések koraközépkori történetére vonatkozóan sok adat található a Váradi Regest- гитЪап, а XIII. század elejéről. Mind ezek és még sok más adat alapján, elemzésével írta meg ezeknek a Berettyó-völgyi településeknek a középkori történetét Jakó Zsigmond, illetve Györffy György. Az egyes településekkel kapcsolatosan elmondottaknál rájuk fogunk hivatkozni. Az általános településföldrajz eredményeiből kiindulva az eddig elmondottakból is azt állapíthatjuk meg, hogy a Berettyó-völgy összekötő csatorna, széles útvonal, közlekedési lehetőség volt a hegyvidék és a síkság között. A két különböző földrajzi táj, a maga különböző termelési viszonyaival, ter17 K. Nagy Sándor: Bihar vármegye földrajza Nagy-Várad város leírásával. Nagyvárad, 1886. — Vö. Hunyadi Ferenc: A kismarjai választókerület. Bp. 1936. 18 Roska Márton: Bihar-vármegye múltja a legrégibb időktől a honfoglalásig. Bihar-vármegye. (Szerk.: Nadányi Zoltán) i. m. 67. old. — Vö.: Makkay János: A bihari Berettyó-völgy őskori leletei. DMÉ. 1948—1956. Db. 1957. 21—46. Bőséges irodalommal. 19 Mendöl Tibor: Bihar-megye földrajza. Bihar-vármegye. (Szerk.: Nadányi Zoltán) L m. 40. old. 8
